Protestáns Tanügyi Szemle, 1935

1935 / 10. szám - Dr. Hamvas Gyula: Az időszerűség elve és a középiskola alkotó munkája

396 Dr. Hamvas Gyula : Az időszerűség elve és a középiskola alkotó munkája. fenntartó ténykedés. Igyekezzék tanulóit és azok hozzátartozóit jól megismerni, megbízható sokrétű környezettanulmányt készíteni ezekről. A tanulókra és környezetükre való ráhatás után próbáljon először magának számot adni, vájj on a maga hatókörén belül ki tudna-e építeni egy kisebb szellemi frontot, a tragikus magyar meghaj szórt­sággal szemben, amely front nemzeti feladata lényegét világosan látó védő láncolat része lehetne. Ha elég biztosítékot lát ehhez a detail munkához, igyekezzék azt megvalósítani. Az általános szellemi kultúrától azonban el ne vágja ezt az élet­egységet, mert a nemzeti védelem és magyar érdekek szerint beállított közösségnek nem szabad magát kikapcsolnia az általános kultúra kör­forgásából. A tanárnak e közben kötelessége az időszerű és a nemzet élet­érdekeivel összefüggő változásokat, új alakulásokat figyelemmel kísérni, kritika alá venni és felelőssége és lelkiismerete tudatában azok megfelelő részleteit nemzetvédelmi tevékenységébe bevonni. Ami most már a tanulókkal és neveléssel egybekapcsolódó egyéb időszerű kötelezettségét illeti, ezeket az iskola tulajdonképpeni alkotó munkáján belül vizsgáljuk és részletezzük. A középiskola alkotómunkájára térve át leszögezhetjük, hogy az a nemzeti kultúrának legfontosabb és a jövőt döntően irányító tevékenysége. A terület, melyen ez a munka folyamatban van, óriási; a tevékenység részletei pedig beláthatatlanul, szinte át nem tekinthetőén dúsak, sokfelé ágazóak, a legváltozatosabb színezetűek. Éppen azért egy rövid dolgozat e munkaterületre vonatkozólag csak irányokat, néhány kontúrt mutathat, a teljesség nem lehet célja. A középiskola nevelésében is elsőrendű energiaforrás maga a gyermek. Mielőtt akármelyik más pedagógiai tevékenységünk meg­indulna, a gyermek lelki alkatát, struktúráját, felépítettségét, szel­lemi arculatát kell megismernünk. Az időszerű nevelési munka innen indul ki, s a másik, ami szintén időszerű, s ami általános, de nemzet- védelmi szempontból is mellőzhetetlen : a nevelő mindig a gyermek szellemi fejlődési foka szerint hasson, minden más alapon megindult munka értelmetlen, és a gyermek megkínozásához vezet. A középiskola kezdeti szakaszán levő gyermekről is megállapít­hatjuk, hogy a maga fejlődési fokozatán tökéletes lény (és hibás szempont az, amikor a tanár a, felnőttel hasonlítgatja össze), funkciói mindig egy későbbi fejlődés előkészítői; akkor van a gyermek szá­mára az első zökkenő a középiskolában, amikor a tanító és elemi- iskolai tanterv megértő intenciója szerint haladó gyermek beleütkö­zik még a simítások és a lényeget méltányló tanári fogadtatás után is az előbbitől különböző tantervbe és tankönyvbe. Nézzen be jól az első osztály tanára a szeptemberi hetekben a tanulók szemébe, vizs­gálja behatóan az arcukat, a világ legkínálkozóbb tématerületeit fogja fellelni. Zavar, megütődés, bámulás, értelmetlenség az arcokon, fejrázás, vállvonogatás, egymásra pillantgatás, mint az erősebb

Next

/
Oldalképek
Tartalom