Protestáns Tanügyi Szemle, 1935

1935 / 8-9. szám - Hazai és külföldi irodalom

376 Hazai és külföldi irodalom. a humaniórák érdekében jönnek létre. A mai állapot javítását célzó gondo­latok : a természettudományok nevelő értékét jobban kell kidomborítani, tanítási módszert javítani, és a természettudományokat osztályonként helye­sebben elrendezni. — Nagy L. József az indukciós áram erőssége és feszült­ségének grafikus ábrázolásához szól hozzá kiegészítésül Tóth L. IV. 4. szám­ban közölt eljárásához. Ötletes összeállítást ajánl. •— Dr. Erdey—Grúz Tibor a nehézhidrogénről ír. Felfedezésére a különböző úton meghatározott atom­súlyok közötti kis eltérés vezetett. Előállítása vagy Urey megfigyelése alapján történik, mely szerint vizes oldatok elektrolizésekor a fejlődő hidrogénben kevesebb nehézhidrogén van, mint a vízben, vagy Hertz eljárásával, mely a két hidrogénizotop különböző diffuziósebességén alapszik. — Koch Nándor A módszeres kémiai kísérletezésről értekezik. Szerinte kezdő tanárnak sok nehézséget kell leküzdeni, jó volna tanfolyamok létesítése és a kémiai tanítás vezérkönyvét kiadni. Irányadó szempontok ezeknél lehetnek : kísérletek meg­felelő megválasztása, beállítása, látványos kísérletekben mértékletesség, nevelő szempontokból fontos klasszikus kísérletek kiválasztása, a kísérletek módszeres beillesztése a tanítás menetébe. Ezeket az értekezéseket minden füzetben kisebb közlemények egészítik ki, főtárgyuk egy-egy kísérlet tökéletesítése. Budapest. Filarszky Erzsébet. HAZAI ÉS KÜLFÖLDI IRODALOM. A budapesti tankerület 16. számú értesítője. 1934—35. Közzéteszi Dr. Pintér Jenő, kir. főigazgató. 24 lap. A szokásos beszámolót újra szétküldötte a budapesti tankerület főigaz­gatója, s megint követő nélkül maradt helyes cselekedetében. Egy oldalon az év adatait, változásait közli, majd a főigazgatóság személyzetét, ezután követ­keznek a tankerület középiskolái négy oldalon. Követik a statisztikai ki­mutatások harmadfél lapon, itt látjuk, hogy mekkora számban vannak e kerü­letbe tartozó intézetek : 40 középiskola 487 osztállyal, 1049 igazgató és tanár­ral, 21,023 tanulóval igazán olyan hatáskör, mely után csak még nagyobb bizalommal és örömmel köszöntjük Pintér főigazgatót újabb megbízatása révén nagyobb hatáskörben. A következő hét és fél lap a tanulmányi verse­nyekkel foglalkozik, melynek végső eredményeképpen vezet a budapesti ke­gyesrendi, második helyen az evangélikus, harmadikon a református gim­názium. íme, mind felekezeti iskolák. Végül igazgatás szempontjából nagy értéke a füzetnek az utolsó hat oldal, mely az Igazgatás Kézikönyvének pót­lását hozza. Bár minden főigazgatóság adna hasonló beszámolást, gazdag adaléka lenne ez a magyar iskolaügy történetének. b. d. Reitzer Béla : A proletárnevelés kérdéséhez. Szeged, 1935. Megjelent : Közlemények a szegedi Ferenc József tudományegyetem pedagógiai-lélektani intézetéből, III. szám. A szerző — mint Várkonyi Hildebrand, a műhöz írt előszavában írja — az igazságot akarja szolgálni művével. Tanulmányának egyfelől tisztán elméleti szempontja, másrészt a (nagyrészt negatív jellegű) eredmények, amelyeket a proletárnevelés egyik jellegzetes írójának vizsgálataiból levont, igazolják a műnek fenti sorozatban való megjelentését. És itt mindjárt, állapítsuk meg, hogy a szerző, a maga elé tűzött feladatot, a kérdésnek, elvonatkozott, tiszta értelemmel való vizsgálatát teljesen ilyen értelemben oldotta meg. Csak néhány kérdést óhajtott kiragadni a problémá­ból (a centrális jelentőségűeket) egyeseknek csak helyét és határait jelöli meg. A konkrét mű, melynek alapján a kérdéssel foglalkozott : Edwin Hoernle : Grundfragen der proletarischen Erziehung, Berlin, 1929, Verlag der Jugend­internationale. Reitzer Béla műve két főrészre tagolódik : Az első részben a családi

Next

/
Oldalképek
Tartalom