Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 8-9. szám - Hettesheimer Ernő: Reformtörekvések és reformok a német nőnevelésben
362 Hellesheimer Ernő: Reformtörekvések és reformok a német nőnevelésben. A nőnek nincs szüksége túlhajtott értelemfejlesztésre, ha azt akarjuk, hogy alaposan előkészítsük legfőbb hivatására : a gyermek- nevelésre, hanem minden szellemi és testi képességének kifejlesztésére. Csak egy lelki erőt kell különlegesen fejleszteni és évről évre nagyobb gondoskodással ápolni: az ő sajátságos megértő képességét. Nála a megértés folyamata nem úgy megy végbe, mint a férfinél, aki az értelme analizáló képességével fogja fel a jelenség mögötti törvényszerűséget, nála a tudás forrása a lélek együttrezgése a külvilágból sugárzott tudattartalmakkal, miközben ezeknek létrehozó erejét megérzi. Eredetileg ez oly esetekben megy végbe, mikor eleven lelkiséggel találkozik, de ott is megnyilvánul, ahol a lelkiség egy, az embertől elszakadt, de általa alkotott és műben kristályosodott alakban jelenik meg. De az emberi lélektől át nem hatott természetben is képes a ható erőket átérzéssel megérteni, a Mindenség munkálkodásának láttára lelkét rezgésbe hozni és Istent megsejteni, ki előtt félelmes tisztelettel hajol meg. Eddig az iskolában a világ megértése rationális-analytikus úton történt. Most ez a megértés a világ benyomásainak befogadására feltárt jélek útján megy végbe. Itt nem egyoldalú értelmet fejlesztő munka folyik, a képzésnek ez a módja az életerő összességének igénybevételén alapul, a világ képei a szellemi és lelki fogékonyság minden szálacskáján szívódnak fel a tudatba. Ugyanezt a lelkületet sugározza a népben gyökerező kultúra minden megnyilatkozási formája is, tehát a képzésnek ezen az új útján elvezetjük a gyermeket a népies kultúra javainak a közvetlen megértéséhez. Az értelmet fejlesztő képzéstől nem vezetett út a népben gyökerező kultúrához. Eddig a világgal szemben analizáló magatartást tanúsított a gyermek, most az analizáló magatartást a megértő magatartás fogja felváltani. 3. A leányiskola tagolódásáról Albert Macknál találunk felvilágosítást. (Zur Neuordnung der höheren Mädchenschule. Deutsche Mädchenbildung 1934. 7—17.) 0 K. Strackeval egyöntetűen, ki tervezetét egy korábbi évfolyamban adta közre, azt tartja, hogy a kezdő fokon mérlegelni kell azt a tényt, hogy a leányok nagyobb részének mégis csak az istenadta anyai és hitvesi hivatás jut majd osztályrészül. Minthogy azonban egy részük ezt a hivatást nem fogja tudni teljesíteni, meg kell adnia lehetőséget szellemi képességeik kifejlesztésére is. A leányiskola első három éve egységes tanterven nyugszik, egy idegen nyelvvel: az angollal. A második három éves tagozat három csoportra oszlik : angol nyelvvel, angol és francia nyelvvel és angol-latin nyelvvel. A harmadik három éves tagozat két csoportra oszlik : angol-franciával és angol-latinnal. A többi tárgyak tekintetében jelentéktelen az eltérés az egyes csoportok közt, úgy, hogy ezek ismertetésétől el lehet tekinteni. 4. A legújabb idők nevelésügyi mozgalmának érdekes jelensége, hogy az állam nemcsak a megreformált iskolán át igyekszik az ifjúság lelki arculatát, a maga eszméinek megfelelően átalakítani, hanem külön ifjúsági szervezeteken át is. Németországban is befejeződött
