Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 8-9. szám - Hettesheimer Ernő: Reformtörekvések és reformok a német nőnevelésben
Hettesheinter Ernő : Reformtörekvések és reformok a német nőnevelésben. 363 mindkét nembeli ifjúság beszervezése ifjúsági szervezetekbe. És hogy milyen nagy nevelő értéket tulajdonít a német állam e szervezeteknek, mutatja a közoktatásügyi minisztérium néhány hét előtt megjelent rendelete is, mely a nyári iskolai szünetek új megállapításánál azért osztja fel a szünetek három különböző kezdő időpontja szerint három körzetbe az összes iskolákat, hogy minden csapat számára lehetővé tegye a négy hétig tartó együttélést valamilyen táborban. A birodalmi leányiskolák csapatait magábanfoglaló szervezet neve : Bund deutscher Mädchen. E szervezet különböző alakulataival a tizedik évtől a huszonegyedikig egyesíti a leánygyermekeket. Egy kimutatás szerint a beszervezett leánygyermekek száma 1.875,000-re tehető. Ez a hatalmas alakulat a tizedik évtől a 18. életévig a liúkat magábanfoglaló Hitler-jugenddel együtt a Reichsjugendíührung irányítása alatt áll. Vezérük, Baldur von Schirach a potsdami nagy leányösszejövetelen azt mondta, hogy a marxizmus csak összegyűjteni tudta a nagy tömegeket, de a nemzeti szocializmus tagozatokba is osztja őket, és minden egyes tagját a közösség szolgálatába akarja állítani. Minden szervezkedésnek egyedüli helyes célja a közösségre nevelés. De minthogy más az életfeladata a férfinek és más a nőnek, a közösségre nevelésnek külön szervezetekben kell megtörténnie. A nő közösségre nevelésének fő mozzanatait a következő fogalmak jelképezik : házasság, család, hivatás, nemzet. Eddig a gyermek a szülei házé és az iskoláé volt, és mindnyájan tudjuk, hogy minden jóigyekezet mellett is mennyi súrlódás keletkezett. Most az ifjúsági szervezet is magáénak tekinti a gyermeket. Három hatalom közt vergődik az ifjú lélek. Anni Kretschmann e kérdést tárgyaló tanulmányából vett néhány sor (Deutsche Mädchenbildung 1934. 183) rávilágít a nehézségekre : „A nagy átalakulások idején, mint amilyen a mostani is, gyakori eset, hogy a leánygyermek csak az ifjúsági egyesületében talál teljes megértést a világfelfogása számára, míg a szülők és tanítók táborában, legyünk őszinték, még sok a tudatosan, vagy tudatosság nélkül tétovázó. Ezekkel szembehelyezkedik az ifjúság minden elnyomás és téves beállítás ellen irányított csalhatatlan ösztönétől vezetve.“ Szegény szülők, szegény ifjak és szegény tanítók! 5. A leányiskolái reformok és reformtervezetek közös gondolata, hogy a nemzeti szocializmus célkitűzéseinek megközelítése érdekében erősebben kell igyekezni kifejleszteni a leányokban a nőies hajlamokat, és erősebben kell elmélyíteni az egymáshoztartozás érzését. Az anyai érzés, a gyermek iránti szeretet kifejlesztése, a háztartási munka megkedveltetése, megérlelése annak a gondolatnak, hogy a nemzet különböző rétegeinek egy nagy közösségben kell összeolvadni : ez a programmja az iskolát végzett leányok számára is elrendelt és egy teljes esztendeig tartó „Pflichtjahrnak“. Ennek a Pf licht jahrnak a megszervezése még folyamatban van, de hasonló célból történik és már évek óta egyre terjed a tanuló leánygyermekek jelentkezése munkatáborokba. Ötvenes csoportokban, melyek úgy alakulnak, hogy tíz közép- vagy felsőiskolás leány kerüljön iparos, kereskedő,
