Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 8-9. szám - Dr. Gacsályi Sándor: A fegyelmezés
Pr. Gacsrílyi Sándor: A fegyelmezés. 357 az, aki minél maradandóbb érdeklődést tud tantárgya és általában a szellemi élet kérdései iránt felkelteni. A tanuló aláértékelése más káros hatással is jár. Még mi felnőttek sem vagyunk tisztában magunkkal ; az önismeret, amint ezt már Sokrátes megállapította, egyike a legnehezebb feladatoknak. A tanulótól még kevésbbé várhatunk önismeretet, mint a felnőttektől, s ha tanárjától állandóan azt hallja, hogy rossz és tehetségtelen, a szüntelenül reá hulló szavak szuggesztiója következtében lassanként maga is elhiszi, hogy az, és ha ez a meggyőződés gyökeret ver benne, akkor ha más nem is, de az a lelki gátlás, amely saját erkölcsi vagy értelmi inferioritásának hitéből származik, igen meg fogja nehezíteni felemelkedését. Ezért mondja Guyau,7 hogyha valakivel rosszul bánunk, ezzel általában rosszabbá tesszük, mint amilyen. Hasonló szellemben nyilatkozik Sanderson8 is : A tanulókat érdemeik, nem pedig hibáik alapján kell ismerni. 2. A fegyelmezéshez szükséges légkörnek a szereteten kívül igen fontos feltétele, hogy az osztályban uralkodó hangulat inkább derűs, mint borús legyen. Diákköri emlékeim alapján mondhatom, nincs semmi, ami nyomasztóbban és idegesítőbben hatna, mint egy zordon, ítélőbírói arccal belépő tanár, aki katedrájára fellépve, komoran kinyitja noteszét, hogy ítéljen eleveneket és a drukkolástól félig holtakat. Volt olyan tanárom, akinek óráján ilyenkor síri csend honolt, s az osztály megdermedve várta, hogy kire sújt le a végzet, amely nemcsak lesújtott, hanem gyakran meg is alázott bennünket. Mennyivel helyesebb, ha a tanár az őt körülvevő fiatalság természetes vidámságának hatása alatt maga is derűsebb hangulatú lesz. Szinte nehéz is védekezni ez ellen különösen az I—II. osztályú kisebb tanulók között, akik olyan naiv bizalommal néznek a tanárra, mint a ben- szülöttek a felfedező fehér emberre, s csak később vadulnak el, midőn úgy járnak, mint a benszülött a fölfedezőkkel. E derűs hangulat olyan a gyermeki léleknek, mint a napfény a növénynek, csak ebben a hangulatban mer szabadon kibontakozni; e nélkül nem fejlődhetik ki bizalom a tanár és tanítvány között. Viszont e bizalom nélkül nem lehet szó az akarat helyes irányításáról, mert az, akiben nem bízunk, sem szavával, sem egyéniségével nem hat ránk 3. A fegyelem fenntartásának igen hatásos eszköze a figyelem lekötése. A figyelem ébrentartását a pedagógia őskorában a pálca biztosította. Később a jezsuiták a gyermek becsvágyát és nagyra- vágyását használták fel e célra. A tanulókat egymással szembe állították és versenyre sarkalták. A tanulók figyeltek ugyan, de főleg csak azért, hogy egymást túlszárnyalhassák. Ez a módszer, ha a tanítás céljainak meg is felelt, a jellemnevelés szempontjából károsnak bizonyult. Napjainkban a munkaiskola főleg a tanítás olyan átalakításával akarja e célt elérni, amely megérezteti a tananyagban 7 M. Guyau : Education et Hérédité. Paris, 1808. 19 1. 8 H. G. Wells : Un grand éducateur moderne (Sanderson). Traduit de l’anglais. Páris, 1920. 100 1.
