Protestáns Tanügyi Szemle, 1935

1935 / 1. szám - Dr. Jausz Béla: Új középiskolai reform és a német nyelvoktatás

18 Dr. Jausz Béla: Új középiskolai reform és a német nyelooklalcis. 3. Ugyanígy mutatna rá a római és magyar irodalom viszonyára is. Egy ilyen irodalomtörténeti kézikönyvben együtt kapnák a tanulók mindazt, amire most csak esetenként utalunk, de ami éppen az alkalomszerűség miatt nem is rögződik meg. Ilyen tárgyalással csakugyan belátna a római nép irodalmának mélyébe és megismerné azt a sokat emlegetett, de eléggé meg nem világított hatást, amit irodalmunkra gyakorolt a klasszicizmus. A holt latin irodalom így válnék élővé saját fajának irodalmában. Ez volna szerény véleményem a latin irodalmi oktatásra vonat­kozólag. Nem áltatom magam azzal, hogy feltétlenül helyes az el­gondolásom. Készséggel elhiszem, hogy az e tárgyat tanító kollé­gáimnak megfelelőbb elgondolásai vannak, és azok előtt szívesen deferálok. De épp azt a célt akartam szolgálni e cikkemmel, hogy a különféle véleményekből alakuljon ki egy egységes tanítási nézet. Hajdúböszörmény. Dr. Sarkadi Nagy János. Tanügyi Szemlénk ez évi júniusi számában dr. Kardeván Károly közli észrevételeit erre a témára vonatkozólag. Amidőn e kérdéshez én is hozzászólok, ki kell jelentenem, hogy nem saját iniciativámból teszem, hanem a szerkesztő egyenes fel­szólítására. Az utóbbi időben jelentek meg ugyan ily irányú cikkek szakfolyóiratainkban, de nem oly számmal, mint azt a kérdés fon­tossága folytán el lehetne várnunk. Épp ezért tettem eleget a fel­szólításnak, s az alábbiakban egy-két oly kérdést óhajtok felvetni, amelyek nem újak ugyan, de megtárgyalásukat az új tanterv vég­leges megszövegezése és kibocsátása előtt feltétlenül szükségesnek vélem abban a reményben, hogy a kérdés pertraktálásával s mások hozzászólása folytán oly közvélemény fog kialakulni, amely a szak­emberek tekintélyének súlyánál fogva hathatósan befolyásolja majd a sokat hányatott német nyelvi oktatás végül tán sikeres rendezését. Mindjárt itt elöljáróban legyen szabad leszögeznem azt is, hogy a következőkben nem a szakfanatizmus beszél belőlem. Elsősorban pedagógusnak érzem magam, csak azután szaktanárnak. S amikor a német nyelvi oktatás nívósabbá tétele mellett nyíltan síkra szállók, a magyar tanár lelkiismeretessége vezet, amely harcol minden fél­munka ellen, másodsorban pedig az a meggyőződés, hogy soha nem volt nagyobb szükségünk arra, hogy intelligens középosztályunk kezébe legalább egy világnyelv minél tökéletesebb tudását adjuk fegyverként, mint ma. Nem tagadhatom el, hogy bizonyos aggodalommal tekintünk az új megoldás felé, amelyről annyit tudunk csak, hogy a német nyelv a III. osztályban fog kezdődni. Ez ellen a tény ellen felesleges Új középiskolai reform és a német nyelvoktatás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom