Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 5. szám - Belföldi és külföldi lapszemle
Belföldi és külföldi lapszemle. 229 szorról (1813—1895-ig élt) ír Károsy Pál. Ugyanitt ír Peschko Zoltán, a budapesti gimnázium énektanára Händel Frigyesről születése 250. évfordulója alkalmából, a 14. számban Szántó Róbert, budapesti kelenföldi ev. lelkész „Isten orgonása“ címen Bach János Sebestyénről ugyanez alkalomból, végül a 15. számban Kapi (Králik) Jenő budapesti ev. leánygimnáziumi tanár Schütz Henrikről születése 350. évfordulójakor. Ebben a számban Hittrich Ödön ny. főigazgató, a budapesti egyház iskolafelügyelője Harsányi Ecce homo című regényét evangélikus szempontból ismerteti. Krónikás. Zeitschrift für Deutschkunde. Herausgegeben von G. Fricke, W. Hof- staetter, W. Linden, M. Vanselow. Leipzig—Berlin, Teubner, 1934, 1—10. füzet. A folyóirat pedagógiai vonatkozású tanulmányainak legnagyobb része azzal a kérdéssel foglalkozik, miképpen kell a német nyelv és irodalom, valamint a történelem tanításának a megváltozott viszonyokhoz alkalmazkodnia, ígv szóba kerül az a kérdés, mit vegyen föl a német olvasókönyv a régi irodalmi emlékek sorából. Gerhard Röttger az Edda, a Saga, továbbá oly vallásos emlékek tárgyalására kíván nagvobb súlyt helyezni, melyeken a régi germán -szellem keresztültör. Walter von der Vogelweidet úgy kell méltatni, mint az egységes birodalom eszméjének hirdetőjét. Gerhard Udke a névmagyarázat ■segítségével akarja a tanulót közelebb vezetni a német múlt megismeréséhez. Walter Linden arra a kérdésre keres feleletet, hogy mit jelent Goethe a mai német iskolára nézve. Benne hosszú fejlődés szintézisét látja, egyszersmind az északi germán szellem igazi kifejezőjét is, amint ez különösen Faust küzdelmében nyilvánul. Max Vanselow az anyanyelv tanításának nemzeti fontosságáról szól. A népszellem tulajdonképpen a nyelvben jut kifejezésre, mely együttesen jelent gondolkodást, szemléletet és cselekvést. Mivel azonban e sajátságok a különböző népeknél más és más módon jelennek meg, egyszersmind mítoszi jellegűek is. Az igazi német költészetből ez a mítosz sugárzik ki s ezt kell átéreztetni a tanulókkal is. E tekintetben főtényezőkül szolgálnak a Hildebrand- és a Nibelungének, a Parzival, továbbá Goethe, Schiller, Kleist és Hörderlin. Paul Billow Wagner fontosságára mutat rá a mai német iskolára vonatkozólag. Artur Witte a néprajz fokozottabb iskolai tanítását kívánja. Népi szövegek olvasása, összehasonlítása, vizsgálata a tanulót arra ösztönzi, hogy ő maga is hasonló kutatásokat végezzen. Kurt Kauenhowen a család- történet kérdései iránt való figyelemkeltést tartja szükségesnek. A tanuló ily tárgyú dolgozatok készítése közben arra az eredményre juthat, mennyire összefügg családjának története az egész nép történetével. H. Schwenke arról szól. milyen különböző szempontokat kell alkalmazni az irodalmi és a történeti tanításban a mind a két körbe tartozó művek tárgyalásánál. Max Vanselow Schiller Teli Vilmosának jelentőségére mutat a nemzeti irodalom tanításának szempontjából is kifejtve, hogy Schiller e műben egv nép eszményképét rajzolta meg. Beate Bartels oly példákat állít össze irodalmi művekből, melyek a leánynevelésben különösen fontosak a német női erények ébrentartására vonatkozólag. Több cikk újabb költőkkel s irodalmi irányokkal foglalkozik a megváltozott helyzet tekintetbevételével. Ismét más cikkek a világháború irodalmának s az újabb német politikai költészetnek iskolai tanításával kapcsolatban közölnek gondolatokat. Az általánosabb pedagógiai jelentőségű cikkek közül Fritz Tschirck dolgozata német érettségi tételeket ismertet. Ezek versek vagy prózai szövegek, amelyek alapján a vizsgázónak azt kellett eldöntenie, milyen korra s irányra mutatnak, s ki lehet szerzőjük. Ehhez a szöveghez kapcsolódtak azután a főkép a tanuló érdeklődésének körébe eső irodalomtörténeti s egyéb idetartozó kérdések is. Paul Lorentz Goethe világnézetének középiskolai tanítására vonatkozó gondolatait ismerteti. Szerinte itt a vallástan, a német irodalom, a filózófia és a természettudományok tanárára egyaránt feladat vár. Goethe kapcsolatát különböző áramlatokkal szellemtörténeti alapon kell kimutatni. Käte Büttner érdekes kísérletet mutat be a mondattan elsőosztályos játékszerű
