Protestáns Tanügyi Szemle, 1935

1935 / 5. szám - Megjegyzések

Megjegyzések.

225

tiusból olvastunk két éven át, kinek költészete a kellő kiválogatás után is gazdagabb tárház. E hagyományunkhoz indítványomra tavaly intézetünk helyi tanterve újra visszatért. Méltó jubileumi ajándék lenne születésének 2000 éves ünneplésére, ha az állami tantervben is megkapná megérdemelt helyét. A többi római lyrikus kevés középiskolába való olvasmányt adhat. Kívánatos lenne még Cicero beszédein és levelein kívül a De Officiis-ből néhány fejezet olvasása.

Szeremley Béla.

Kereskedelmi Szakoktatás és Vullástaiiitás címmel v. Csia Lajos református vallástanító-lelkész sok vitára alakalmat adó cikket írt a Kereskedelmi Szakoktatás 1934—35. VIII. áprilisi számában. Cikkében a következő megállapításai vannak : ,,A kereskedelmi iskolai növendékek minden órán az ellenkezőjét hallják annak, amit a vallásórán tanulnak.“ ,,A kereskedelmi iskola egyoldalú ismeretanyaga a fiatal lelket elnyomorítja, és az emberi élet nemesebb oldalai iránt való lelkesedést kiöli.“ ,,A kereskedelmi iskolai tanulók nem hallanak egyebet, mint a pénz és üzleti haszon fontosságát, hogy hihetnének ők más magasabb dologban?“ „A kereskedelmi iskola mai alakjában époly veszedelmes emléke egy tévedő letűnt kornak, mint amilyen a demagóg demokrácia, vagy a múlt szellemi értékeit elvető álliberálizmus: ezekkel együtt annak is el kellett volna mennie.“ ,,Nein véletlen az, hogy a felforgató eszmék legkönnyebben a kereskedelmi iskolák tanárait és diákjait környékezték meg a múltban. Évek óta nézem, hogy vidékről felkerülő magyar gyermekeink hogy fásulnak el, hogy fáradnak meg, aztán hogy lesznek igen sokszor a pesti léha erkölcs áldozatai gyorsabban, mint a velük egykorú gim- názista fiúk.“ Az ilyen megjegyzésekben bővelkedő cikkre ugyanezen számban írt választ Takaróné dr. Gáli Beatrix evangélikus vallású székesfővárosi kereskedelmi iskolai tanár, aki védelmébe veszi a megvádolt kereskedelmi iskolát, s hangsúlyozza, hogy a pénz szerelme nem egyedül a kereskedelem ballasztja. S a kereskedelmi iskola könyvvitel, kereskedelmi számtan, kereskedelmi levelezés stb. tantárgyakban igyekszik kimutatni az etikámra és az erkölcsi életre való nevelést. Két megállapítását idézzük : „A kereskedelmi iskola az akarat, jellemnevelés és nemzetnevelés iskolája. Az élet zuhog át rajta. A középiskola pogány szellemű (heti hat óra latin, hat óra torna, egy óra hittan) vértelen embereszménye helyett olyan homo oeconomicust formál, akiben az első és uralkodó az ember.“

És most a közgazda és a pedagógus ellenvetései után a hivő léleknek is van még egy szava :

Ha Jézus újra megjelenne a mi lármás, tülekedő világunkban, bizony sok üzlet cégtáblájára írná rá lángoló betűkkel, hogy „kalmárságnak háza, latrok barlangja“. „De bizonyára nemcsak itt mondaná ki ezt a lesújtó ítéletet! Ha körültekintene, máshol is találna tisztogatni valót. S ha megváltó és újjászülő munkáját újra kezdené, először azokat verné ki, pattogó kötélostorra], akik a mi magyar nemzeti és társadalmi életünk erkölcsi világának templomát piaci zajjal verik fel, és bűnös kalmárságnak házává, latrok barlangjává teszik.“

Beretvás Nagy Sándor, e cikkeket megjelentető szerkesztő evangélikus testvérünk, nagy szolgálatot tett a vallástanítás ügyének. Reméljük azt is, hogy nemcsak mi reflektálunk e két cikkre, hanem megindítjuk a cikkeknek minél nagyobb körzetben való megismerését. Három megjegyzésünk van az elmondottakra.

1. Valószínűleg több tapasztalatot szerezhettem a különböző iskolák növendékeinek összehasonlítása és megítélése tekintetében, mint v. Csia Lajos, de hála Istennek, az ő szomorú tapasztalatait nem éltem végig. Ma, sajnos, a középiskolai tanulóifjúság értelmi és és erkölcsi színvonala a legbuzgóbb tanári munkálkodás dacára mélyponton van. S az iskola legjobb intenciójú és legkiválóbb pedagógusok minden elképzelhető szorgalmat felülmúló munkája dacára is az ifjúság nevelését végzi az élet, az utca, a film, a sport és a legselejtesebb irodalom.

3