Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 5. szám - Megjegyzések
224 Megjegyzések. második fele is csak óvatosan érvényesíthető. Nem kívánatos az újságnak meg az utcának szavát egészen komolyan venni, és az ő szemökben hasznosnak látszó, hasznosnak kikiáltott ismeretköröknek a középiskolában túínagy teret engedni. Ha már zsenge korában elkezdi az ifjú az élet taposó-malmát járni, könnyen egyoldalúvá válik, és hamar belefásul. A csupa „hasznos“ dolgok tanulásával vele járhat, hogy az ifjú az iskolából oly öntelten lép ki, mint befejezett kész tudós szakember, akinek semmi önművelésre nincs tovább szüksége. A középiskolának célja pedig nem szakemberek képzése, hanem az elme előkészítése az önképzéshez. Az élő nyelvek tanításában túlságos kívánalom azokat még tanárpótló gépekkel is végleges tökéletességig beleverni az ifjú fejébe. Folyékony elsajátításukhoz úgy is eléggé meg van művelve a gimnázistának az agya. Annak mai mértékű követelése elégtelenségünk és alsóbbrendűségünk készséges beismerése és előzékeny előkészület az idegen befolyás befogadására, a kulturális hódo- lásra. Mellette háttérbe szorul az irodalmi remekek nevelő értékének kiaknázása. A klasszikus nyelvek tanulása — elismerem — fáradságosabb, de nemzeti önállóságunkra nem nehezedik ; több iskolai munkát igényel, mert magánúton nem szerezhető többé meg ; azonban a vele járó lelki, szemléleti gazdagodás máshonnan nem pótolható. A kényesebb, könnyű boldogulásra nevelni nem mindig kívánatos erkölcsileg. A töredelmek, küzdelmek becses jellemnevelő tényezők. Nem hiszem, hogy lett volna a szigorú fegyelem alatt nevelt régi diákok közt annyi öngyilkos, mint a sport, a mozi, a strand és a fagylalt mai élvezői közt. A középiskola felső tagozatának elágazásai közt nincs igazságos egyensúly, ha a görög nyelv tanulásával — olcsó versenytársként — csupán egy élő nyelvet állítanék szembe, ami a nagy közönség jelszavak után induló része előtt kapósabb. A komoly reális-irányú tanulmányi ág az élő nyelv mellett elbírhatna még valami magasabb reális tantárgyat, pl. ábrázoló mértani. Ügy válnék meg, kit vonz valóban a reális művelődés, kit pedig csak a köny- nyebb boldogulás vágya. A görög nyelvtani tananyagot nem jó úgy osztani el, hogy az V. osztályban a rendhagyó igéket is el kelljen végezni. Xenophon történeti és könnyebb bölcsészeti szemelvényei mellett a VI. osztálybanjnódosítatlan szöveg olvasásával is elvégezhetők. Ä VI. osztály anyagából elhagynám Herodotost, mert így mindjárt a második évfolyamban háromféle görög nyelvet kell tanítani. A VI. osztály második felében Homerosnak Iliasából vennék fel szemelvényeket. Kisebb kár, ha az Ilias esik áldozatul a kezdet nehézségeinek. A Vll-ben folytatható Homeros az Odysseiával és a homerosi kérdésekkel. A felsőbb deákélet küszöbén szép példát nyújt a fiúknak a Telemaehos férfias átalakulása. A második félévben vehetők lyrai szemelvények, Herodotos és művészet- történet vázlata. A VIII. osztályban Sophokles Antigonéja és Platon. Elengedhetetlennek tartom a Kritonnak legalább szemelvényekben való olvasását (pl. 1., 3., 6., 9—17. fejezete). Annál szebb olvasmány a hazaszeretetről és a keresztyén felebaráti érzületről nincs a világirodalomban. Gondolatai 400 évvel megelőzik az evangyéliom tanításait. A mostani tantervnek és a nyomán készült, egyébként jó Kerényi-féle tankönyvnek legnagyobb hibája, hogy egyoldalú, mert a VIII. osztály egész anyagát prózai, sőt csupa államelméleti vagy igen nehéz bölcseleti olvasmányokból veszi. A latin nyelvtan tanítását — különösen ha nem is I. osztállyal fogják kezdeni —, meg lehet könnyíteni rövidítéssel, elhagyásokkal. Az igeragozásból elhagyható az egész actio-elmélet és az igeidőknek vele járó nehézkes elnevezése (praesens imperfectum stb.), ami XIX. századvégi találmány, szak- folyóiratba, nem gimnázista fejébe való. Jó német és francia nyelvű nyelvtanok, szótárak, magyarázatok még 1911-ben sem használják. Felesleges, nehézkes német találmány a consecutio temporum. Veszteség Julius Caesar galliai hadjáratának elejtése. Lehet belőle érdekes néprajzi és művelődéstörténeti részleteket válogatni, nem csupa háborúkat. Vergilius Aeneise két évre elnyújtva unalmas,. A mi református tantervűnkben egy évre volt véve. Helyette Hóra-
