Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 5. szám - Megjegyzések
Megjegyzések. 223-egyéniségén, szuggesztív erején fordul meg. A magyar tanárság hivatása magaslatán áll, de történjék gondoskodás a jövőre nézve, hogy tanári pályára hivatottak, nevelésre termettek kerüljenek, ne pedig az érettségin éppen csak átcsúszottak, kiket más fakultásra nem vettek fel. Az alapos szakképzettséggel járjon karöltve a pedagógiai ismeretekben való elmélyedés. Ahhoz sem férhet szó, hogy csak módszeres tanítás, az anyagnak rendszeres és a pszichológián alapuló módszerek szerinti feldolgozása könnyíti meg a tanuló munkáját és teszi eredményessé nevelésünket. Nem elég a módszert elsajátítani, hanem a tanárnak azzal együtt állandóan fejlődni kell. Tanítási módszerünk s az egyes tárgyak feldolgozásmódja nem megmerevedett forma, hanem fejlődő sématikus keret, melyet a tanár tölt ki egyéni nevelő és oktató eljárásaival. Az igazgatók ideális feladata iskolájukban a módszeres tanítást általánossá tenni s az egyes szaktanárok munkáját a tanítás céljának legmegfelelőbb, a túlterhelést kiküszöbölő harmóniába csiszolni. Módszeres értekezletek, bemutató tanítások tartása, az iskola felügyeletének új rendszere hivatottak a módszer fejlesztésére. A feldolgozandó anyagot az új tanterv fogja megszabni. Nem titkoljuk, hogy az új tantervtől sokat várunk, elsősorban a túlterhelés kiküszöbölését, anyag-redukciót. Minden szakember a maga tárgyát tartja legfontosabbnak és csaknem minden tudományág helyet kér a teljesítő képességben és tanítási időben korlátozott középiskolában. A Természettudományi Társulat legutóbbi ülésén tartott előadásokon kiváló természettudósok a „természettudományilag iskolázatlan vezető pedagógusokat“ hibáztatták a természettudományoknak a középiskolában való háttérbe szorulásáért. A középiskola nem elégíti ki az élet által természettudományi jártasságban megkövetelt igényeket. Tanítani kellene: élettant, életmódtant, örökléstant, variáció statitisztikát. alkattant stb.2 Ugyan mi mindent is kellene még tanítani a középiskolában? Művészettörténetet, esztétikát, jogi alapismeretet, szociológiát és így tovább. Ezeket a túlzott követelményeket nem az élet, hanem a szakemberek szak- szeretete, vagy önző szaklelkesedése támasztja a középiskolával szemben. Materiális képzésnek, olyan értelemben, hogy valamely tudomány részletesebben elsajáttíttassék, a középiskolában helye nincs. Ä középiskola csak az egyes tanítandó tudományok alapelemeit dolgozhatja fel, de nem célként, hanem eszközként a középiskolai célkitűzés, a formális képzés, az erkölcsi és értelmi nevelés szolgálatában. Az új középiskolai tan tervtől várjuk, hogy végre nyugvópontra hozza a középiskola e sokat vajúdó kérdését, harmonikus összhangba hozza a tanítandó tárgyak anyagát, módot ad a mai nívó fenntartására és emelésére. Reméljük, hogy végre gyökeresen megoldja a túlterhelés problémáját, ezzel nevelésünket eredményesebbé teszi, miáltal a jobb jövő útját egyengeti. Lehet, hogy az egyes tárgyak anyagának méretezésében nem értünk egyet különböző szakos tanárok, és szívesen redukálnánk, szívesen adnánk a máséból, de azt hiszem mindnyájan örülnénk, ha végre megszabadulna iskolánk a túlterheléstől. Kisújszállás. Borbély András. Tantervkészítés előtt. Soraimnak kettős célja van. Először általánosságban akarok ahhoz a kérdéshez szólni, tanácsos-e nagy teret engedni az iskolai tananyagban a hasznosság elvének. Másodsorban pár részleges javaslatot terjesztek elő a klasszikus nyelvi tananyag megállapításához. A közkeletű jelszó : non scholae, séd vitae discimus hibák forrása is lehet. Nem akarom célul tűzni, ami a közmondás első felében van, hogy az iskolának tanulunk. Mindenki magának tanul, nem az iskolának, ha még nem rögtön változatlan alakban értékesíthető ügyességeket vagy ismereteket sajátít is el. Minden tantárgy egész tömegét nyújtja olyan ismereteknek, amelyeket nem lehet az életben azonnal hasznosítható készpénzre váltani. De a közmondás- Dr. Paál Árpád: Természettudomány és oktatásügyiink. Szabó Zoltán: A biológia szerepe a középiskolában.
