Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 4. szám - Hazai irodalom
190 Hazai irodalom. gondolatát, hanem ezek látása után adja meg Ádám a feleletet a felvetett problémára a felébredés után ,,a pompás vidéken a paradicsomon kívül“. A történeti színek bevezetéseként a tanulmány írója arra a kérdésre, vájjon híven mutatja-e be Lucifer az emberiség történetét — a mű kiindulópontját véve okoskodása alapjául — azt feleli, hogy Lucifer úgy mutatja be a világ- történelmet Ádámnak, ahogy a hitetlen tudománynak kell látnia azt. Egyiptomot — (IV.) az egyeduralomból kiábrándult — Ádám-Fárao elhagyja ; Athénében (V.) újabb csalódás éri. Lemond minden küzdelemről, nemes eszméről s Rómában (VI.) a földi örömöket keresi. Itt új gondolatot kap Ádám — a keresztyénséget. Konstantinápolyban (VII.) a keresztyénséget a lovagi ideállal akarja diadalra juttatni, s bukása az ő ideáljának, nem a keresztyén- ségnek bukása lesz. Ádám mint Kepler (VIII.) nem képes a tudományt, mint öncélt művelni, s összeütközésbe kerül az egyházzal és állammal. A testvériség talizmánjával végignézi álmában a francia forradalmat, melynek tanulságai belekapcsolódnak Kepler felébredése után (X.) Ádám tanításába. Az állam és az egyház hatalmasai lenyűgözik az egyént, de ezek helyét a valódi nagyság foglalja majd el, mely az embernek szabad érvényesülést enged, s csak attól óvja, ami a haladásnak útjában áll. De Londonban (XI.) Ádám újra csalódik, a baj forrását most a múlt iránti kegyelet hiányában látja : Hízik azonban mégis, hogy a tudomány jobb világot fog teremteni. A falanszterben (XII.) azonban látja az ember tehetetlenségét a természeti erőkön, majd tapasztalja, hogy a szellemi erőkön sem tud győzedelmeskedni. A világűrből (XIII.) visszakívánkozik, mert ismét hisz a további harc sikerében, de az eszkimók közt (XIV.), a hideg jégvilágban az undortól megrázkódik, ez felrázza álmából. Ádám úgy álmodta meg az emberiség sorsát, ahogy a puszta tudás az isteni Gondviselésbe vetett hit nélkül látja a múltat és jövőt. A Paradicsomon kívül a felébredés után (XV.) a látomások hatása alatt Ádám arra a meggyőződésre jut, hogy ezzel a tudással nem érdemes élni, hanem el kell magától dobnia az életet. Legyen vége a komédiának. De mikor apának tudja magát, midőn az emberiség fel nem tartóztatható jövőjének tudata csüggedő lelkét legmélyebb mélységeiben megrázza, nem hisz többé ebben a Gondviselésbe vetett hittől elszakadt luciferi tudományban. Elveti magától és hisz abban, hogy az emberi életnek és az emberiség küzdelmének van célja; hiszi, hogy egy teljesen fel nem fogható, végtelen bölcsességű és jóságú Isten tartja kezében az embernek és az egész emberiségnek sorsát. Hiszi, hogy az emberiség tökéletesedése nem álomkép, a halhatatlanság nem jámbor óhajtás. Érzi, hogy hittel, bizalommal, teljes akaraterővel kell küzdenie a jobb jövőért, mely felé a lelkében zengő erkölcsi szózat kíséri útjában. Madách művének csakis ilyen, minden legkisebb részletet megvilágító tudományos, átlátszó megokolása vezethetett el a Tragédiának ehhez az értelmezéséhez. Áz olvasó ugyanazt a felemelő hatást érzi e munka áttanulmányozása után, mint amilyet érez minden színházlátogató a tragédia előadása után. I. P. Lie. Dr. Karner Károly : Az Űjtestámentom szent iratai. I. Máté Evangéliuma. A Keresztyén Igazság Könyvtára, Sopron. 1934. 21G oldal. A Keresztyén Igazság múltévi utolsó számai nagy és feltűnő reklámmal harangozták be a mű esedékes és közeli megjelenését. A megjelenés után is olvassuk ezt a figyelmeztető reklámot. Sem akkor, sem most, sem ötven évvel ezelőtt, sem ötven év múlva nem méltó a különben értékes teológiai mű vekre való olyan rámutatás. A teológia mint tudomány s annak művelői, mint tudósok a biblia fordítása és ismertetésén keresztül érintkeznek a hívőkkel (Emil Brunner), tehát ennyiben a szó legteljesebb értelmében Íratott és szól ez a könyv papoknak, vallástanároknak, tanítóknak, hívőknek stb. Karner miután már a teológiai tudományok minden területén elvégezte az egyházi élet nyilvánossága előtt is munkásságát, s még a statisztikai tudományokkal is kísérletezett, úgy látszik végérvényesen az exegetikai tudomány mellett állapodik meg.
