Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 4. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom. 18» Szeged három középiskolájának létszáma az első évtizedben folytonosan emelkedő, a másodikban ingadozik, elején hirtelen felszökik, aztán csaknem kétharmadára, felére esik a maximális létszámnak. Az utolsó évtized is ingadozást mutat. Legutolsó helyzete visszaesés. Okai nyilvánvalók : a trianoni születési szám alacsonysága, a nehéz gazdasági helyzet, magas tandíj. A három — mindhárom más típusú — középiskola közül legnyugodtabb a reáliskola létszámállapota. A leányközépiskola alig érezte meg a háborút, főleg gimnáziummá alakulása óta. Alsó osztályai népesek, felső osztályaiban közismert okok folytán (más iskolatípusba megy át, tovább nem tanul) lényegesen csekélyebb a létszám. 1919 előtt a szegedi középiskolák ifjúsága nagyobb részben nem helyi illetőségű, 1919 után a növendékek helyi illetősége egyre előtérbe lép (80%). Az első osztályba felvettek közül csak 20% tesz érettségi vizsgálatot. E jelenség magyarázata a gazdasági helyzet és azon körülmény, hogy a gyengék a felsőbb osztályokban lassan, éveken át tartó vergődés után hullanak ki. E tanulmány a szegedi középiskolákat a népesség szempontjából vizsgálja, a létszám hullámzásának okait csak érinti, de nem fejti ki. A feladat e részét bizonyára a megígért folytatásokban fogja elvégezni. E folytatásokban a szülők foglalkozása, vallás, anyanyelv szempontjából fogja vizsgálat tárgyává tenni a szegedi középiskolák e századbeli három évtizedes életét. Tanulmánya tehát egy szétágazó vizsgálatnak első lépése. A folytatás bizonyára világosabb összefoglalásokat fog adni, a mostani áttekintése kicsit fárasztó. A Budapesti Szemle nevelésű g y i és Széchenyire vonatkozó közleményei 1933-ig c. dolgozat a Széehenyi- bibliografia gazdagodását jelenti. Az egyes tanulmányokhoz a szerkesztő értékes észrevételeket fűz. Ez észrevételekben nem a szerkesztő, hanem a pedagógia professzora szólal meg, aki minden egyes tanulmánynál reávilágít a tennivalókra, amelyek a tárgyait probléma körén belül a magyar,tudományos pedagógiára várnak. A propaga- tív célkitűzések, a tanulmányokhoz fűzött sugalló erejű észrevételek különösebben emelik e kötet értékét. Bizonyságok ezek. Bizonyságai annak, hogy a szerkesztő-professzor nemcsak közlője és művelője tudományának, hanem apostola is. íme a tudós tanítványokat nevel, akik, miként mesterük, tollal, is szolgálják a tudományt, az eszményeket, amelyeknek szolgálatára a profesz- szor előkészítette őket. A kivételes hivatást betöltő egyetemi professzornak lehet-e ennél szebb feladata? p. /. Kardeván Károly: „Az ember tragédiájának magyarázata.“ (Kiadta a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 96 1.) Vajthó László szerkesztésében a „Magyar Irodalmi Bitkaságok“ folytatásaként „Magyar írók“ címmel új sorozat indult meg, melynek első száma : „Az Ember tragédiájának magyarázata.“ írója az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny szerkesztője, jól ismert a tanártársadalom előtt, több időszerű pedagógiai kérdéssel foglalkozott a Szemle lapjain is. Ebbe a munkájába eddig megjelent Madách dolgozatainak, tudományos kutatásainak eredményét tömörítette. Az Ember Tragédiájának nincs általánosan elfogadott magyarázata, értelmezése. A részletesen magyarázók különböző ellenmondásokat találnak a műben. Ezzel szemben a szerző már 1910-ben megjelent tanulmányában úgy látta, hogy „Az Ember Tragédiája“ teljesen egységes koncepciójú mű, melynek legapróbb elgondolása is teljesen összhangban van az egész mű tervével. Egyes kiváló gondolkodók is (Kapi Béla, Ravasz László, Panier Ákos) vizsgálódásaikban később ugyanerre az eredményre jutottak. A tartalmas előszóhoz kapcsolódik a Tragédia tervének vázlata, majd színről-színre haladva követhetjük a mű felépítését. A mennyben és a bibliai színek (I—III.) magyarázatában rámutat, hogy ezek meg nem értése adott a legtöbb alkalmat a Tragédia félreértésére. A részletesen magyarázók jobbára a filozófiai költemény cirádáinak, avagy keretének tartották, melynek kevés köze van a mű értelméhez. Pedig nem a történeti színek fejezik ki a mű alap
