Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 5. szám - Hazai irodalom
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 20!) nevelés kérdését fejtegeti. — 7. sz. Drozdíj Gyula a nemrég elhunyt Móra Ferenc írót jellemzi, mint ifjúsági írót. Loczka Alajos a magyar iskolák szerepét ismerteti a nemzetközi megértés körül. Népnevelési Közlöny 1. sz. Kiss Gusztávtól Énektanítás címen közöl tanítási mintát, 2. sz. Topa Dezső költeménytárgyalását mutatja be az V. és VI. osztályban. Sárospataki Református Lapok 10. és 11. számában Dávid Zoltán a pataki kollégium tanításáról és neveléséről közöl főhatósági látogatással kapcsolatban hű képet, a 11. szám pedig a középiskolai reformtervezettel foglalkozik egyházi szempontból nézve. Keresztyén Igazság 3. sz. Böhm Dezső ismerteti a középiskolai reformot a művelt evangélikus közönség számára. 4. sz. Rajfay Sándor a hit és tudás viszonyáról értekezik. Evangélikus Élet 10. sz. Számoljunk kissé címen rámutat arra, milyen csekély összegek rendszeres egybevetése teremthet nagyot. 12. sz. Figyelőjében Nemzeti ünnep-e március 15. Gyászünnep Kossuth Lajos halálának évfordulóján — mindkét alkalomnál a nagyközönség közömbösségére mutat rá. Bizony itt egyházainknak kellene a kormánynál lépéseket tenniük, hogy necsak a tanulóifjúság vegye a törvényben megállapított nemzeti ünnepet komolyan, hanem a gazdasági és kereskedelmi élet is. Itt még balkáni népektől is lehetne tanulni. Ilurangszó 10. sz. Magassy Sándortól ismertetést ad a soproni líceumi •diákotthonról. Krónikás. HAZAI IRODALOM Loczka Alajos : A kémiai oktatás alapelvei a középfokú iskolákban. Didaktikai tanulmány. 1933. Budapest. Ára I P a szerzőnél. A kémia eddig alig jutott szerephez a középiskolákban, szinte elveszett az ásványtan, földtan, őslénytanban. Pedig a kémia már rég megszűnt leíró tudomány lenni és tudományos kutatási módszerében nemcsak megközelítette a fizikát, hanem ugyanazon a vágányon párhuzamosan halad vele, míg az ásványtan, földtan és őslénytan, legalább is középiskolai vonatkozásban, még hosszú ideig a puszta leírással kell, hogy megelégedjék. Szerzőnk megvizsgálja a Tanterv-eket és Utasítás-okat, kiemeli előnyeiket és hátrányaikat. Megállapítja a kémia helyét a tentervben, tisztázza viszonyát a többi természet- tudományi tárgyakhoz. így látjuk, hogy a természettudományok tanításában két lépcsőfokot kell megártanunk. Az első lépés az adatgyűjtés, a tanuló szemének megnyitása a természeti jelenségek meglátására és begyakorlása ezek megfigyelésére, továbbá gondolkodásának rászoktatása az okok és okozatok keresésére, a megfigyelések alapján vont következtetések eszközlésére. A második lépés a gyűjtött adatok feldolgozása a rendszeres tudomány elveinek fel- használásával, a megfigyelt jelenségekből általános szabályok, törvények levonása, a tanuló rászoktatása arra, hogy maga is keressen és találjon problémákat a természetben. Végül jön azoknak az eszközöknek megismerése, melyekkel ezen a fokon sikeresen remélheti a tanuló a feltett kérdésre a felelet megtalálását. F két foknak megfelelően valamennyi természettudományi tantárgynak, tehát a kémiának is kétszer kell szerepelnie a tantervben : alsó és felső fokon. Végigmegyünk a kémia tantervi anyagán, látjuk az anyag kiszemelését általános és részletes szempontok szerint. Megismerkedünk a kémia tanításának módszerével : a számonkéréssel, az új anyag feldolgozásával, az összefoglalással, az előadási kísérletezéssel, a szemléltetés, ismétlés módszeres eljárásaival. Útmutatást kapunk arra nézve, mint készíthetjük el a helyi tanmenetet, az óravázlatot. Bemutatja szerzőnk a jó tankönyv előnyeit. Megtudjuk azt is, mint kapcsolhatjuk be módszeres tanításunk keretébe a gyárak
