Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 5. szám - Hazai irodalom
210 PROTESTÁNS TAX ÜGY I SZEMLE látogatását. Természetes a tanár folytonos továbbképzése, a tanulók önképzése. Rávilágít a kémiai gyakorlatok igazi szerepére, a munkáltató tanításra. A munkáltató oktatás módszertani szempontból abban különbözik a többi tanítási eljárástól, hogy amíg ezek állandóan a tanulók összességét foglalkoztatják, addig a munkáltató módszer minden egyes tanuló egyéni tevékenységén épül fel. Lényeges eltérés van fegyelem szempontjából is a munkaóra, valamint a kollektív tanítás között. Amíg itt a tanár jelenléte, tekintélye, megtorlás rendelkezésre álló eszközei biztosítják a fegyelmet, ott az ú. n. munkafegyelem uralkodik. Szerzőnk munkájának végén Német- és Franciaország, majd Anglia iskoláinak kémiai tanítását ismerteti. A németeknél sokkal alaposabb a kémiai képzés a középiskolákban, mint nálunk, még sincsenek megelégedve. A német ipar és mezőgazdaság követeli a kémiai ismeretek még alaposabb tanítását. Az angliai viszonyokkal összehasonlítva a mi viszonyainkat, azt látjuk, hogy a magyar tanuló sokkal több anyagot tanul, kémiai ismeretei sokkal rendszeresebbek, viszont az angol tanuló sokkal jobban elmélyed egy- egy részlet megismerésében, sokkal inkább behatol a kémiai vizsgálati és kutatási módszerek szellemébe. A magyar pedagógiai -irodalom hézagpótló munkával gyarapodott, nemcsak a szakos érdekelt kollégák, hanem a rokontárgyak tanárai is mind sok haszonnal forgathatják szerzőnk értékes és érdekes munkáját. l)r. Horváth Károly. Iír. Kun Sándor : Iskolai Latin Nyelvtan. Méliusz könyvkereskedés, Debrecen. Ára 4 P. Hogy azok a tantervi utasítások, melyek a legújabb középiskolai törvényt kísérni fogják, hogyan viszonylanak majd a latin nyelvi oktatás célkitűzéseiben a legutóbbi 1926-os utasításokhoz, még egyelőre nem tudjuk. De nagyon valószínű, hogy a középiskolai klasszikus tanulmányoknak — igen helyesen nem a nyelvi, grammatikai oldalát fogják hansúlyozni, hanem azt, ami bennük historikum és esztétikum. A grammatizálásnak ez a háttérbe szorítása azonban a múltban sem jelentette s a jövőben sem jelenti azt, hogy pl. „a tanulók teljesen otthonosak legyenek a trójai háború minden huncutságában, de a terra-t még a harmadik osztályban sem tudják tisztességesen el- deklinálni“. Mert ez az eljárás teljesen figyelmen kívül hagyná a latin grammatika hatalmas formális képzőerejét, melyhez mérhető a középiskolai tárgyak sorában a matematikát leszámítva egyetlen egy sincsen. Hanem úgy értelmezendő ez a háttérbeszorílás, hogy a latin óra ne legyen pusztán csak grammatikai óra, másfelől pedig azt a lényegest, ami a grammatikából az iskolai auktorok megértéséhez elengedhetetlen, csakugyan el tudják a tanulók sajátítani. Ezzel a latin tanítás egyrészt eredményesebbé válik, másfelől a túlterhelésen is segítettünk. A latin tanításnak ilyen célmegjelölése az iskolai latin nyelvtan szerkesztőjét arra kötelezi, hogy tankönyve rövid legyen úgy, hogy minden olyat, ami az auktorok megértéséhez fontos, magában foglalja, de minden ritkaságot, nyelvi exotikumot mellőzzön. Ennek a követelménynek dr. Kun Sándor nyelvtana külsőleg is megfelel, mert rövidebb minden eddigi latin nyelvtanunknál, ami már a könyv ára szempontjából sem lényegtelen ; de ami ennél sokkal fontosabb, az, amit belső rövidségnek neveznék. A szó etmologiai értelmében vett precizitásnak. Ez a precizitás nemcsak lenyesése, lefaragása mindannak, ami ritkaság és betanítása csak terhelő, mint pl. az, hogy a II. declinatio nemi szabályainál nem veszi fel a colust és vannust, vagy a III.-nál a kivételek között nem találunk olyan szókat, mint pl. caulis, hanem elsősorban a szabályok lapidáris megfogalmazásában nyilvánul. Olyanok ezek a szabályok a nyelv testén, mint egy fashionable öltöny : se nem lötyögnek rajta, se el nincsenek szabva. Olvasásuk a parancs attribútumait juttatja eszünkbe a katonai szolgálati szabályzatból : rövidek, világosak és határozottak. Ügy pattognak, akár a vezényszavak. Másik erénye a könyvnek, hogy a magyar nyelv területét nem tekinti
