Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 2. szám - Belföldi lapszemle
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 81 az erőt pótolni, a sivatagot termékeny oázissá változtatni. Pedig valaha termékeny föld volt, gyönyörűen termett, míg aztán a török uralom alatt teljesen lezüllött. Ma is érdemes azonban ezzel a földdel foglalkozni, épül is már a Jordán hatalmas völgyzáró-gátja, hogy ezer és ezer holdakat termékenyítsenek meg az élet vizével. Tanulmányozzák a Holt-tenger sótartalmát, hogy beállítsák mint műtrágyát — a gazdasági vérkeringésbe. Mezopotámiából egyenesen ide akarják vezetni csöveken az energiát adó petróleumot stb. A terv kész, csak a megvalósításhoz kell óriási emberi akaraterő és iszonyú tömegű pénz meg politikai érdek. Ezeket számbavéve : tudományos és pedagógiai szempontokból egyaránt fontosnak tartom, hogy kartársaink elolvassák Ecsedi István művét. Dr. Horváth Kiíróit/. BELFÖLDI LAPSZEMLE Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny. LXVII. évfolyam 1. számában Ady Lajos, tanker, főigazgató ír szelekció és antiszelekció címen s rámutat arra, hogy manapság tulajdonképpen nem a legértékesebbek végzik a középiskolát, így kormányintézkedést is kíván ebben a fontos kérdésben. Dr. Gacsályi Sándor a tanárok nemzetközi szövetségét ismerteti, Dr. Mar- tinkovies Lajos a gyorsírás pedagógiai értékéről elmélkedik, Darás Gábor az énektanítás koncentrációjáról a magyar történelemmel és irodalommal. A 2. szám Bihari Ferenc szemléjét hozza a múlt évi értesítőkről, Temesy Győzőtől országos tanári nagygyűlés rég hangoztatott kívánságát újra. A3, számban búcsúzik dr. Nagy Pál, ki hat éven nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel szerkesztette a lapot. Dr. Gruber Miklós Német nyelvtanításunk aktuális kérdései címen rámutat arra a hibára, melyben az eredménytelenségnek egyik főokát látja véleményünk szerint igen helyesen. Túlságosan hangoztattuk a gyakorlati oldalt, s így a tanuló csak későn jut oda, hogy a főcél felé haladjon : hogy t. i. megismerje a német szellemi életet. Tankönyveink tele vannak olyan olvasmányokkal, melyekben csak a szók újak, inert németek, a tartalom mind ismert. Tehát inás olvasmányok kellenek, s erre ad az értékes cikk útmutatásokat. Dr. Geszti Lajos, a filmoktatás fanatikusa, felszólal ez ügyben. Dr. Méhes Gyula pedig Mádai István meggondolatlan cikkét igazítja helyre Nevel-e a középiskola? címen. — A4, számban mutatkozik be dr. Kardeván Károly mint szerkesztő. Csak a lap élén kell bemutatkoznia, hiszen írásai révén mindenki ismeri őt. Mint német tankönyvek jeles írója is ismeretes a tanárság előtt. Kívánjuk, hogy minél jobban felvirágoztassa az országos tanárság lapját : ebből ráiik, protestánsokra is fény árad. A református Ady Lajos, Nagy Pál nyomába evangélikus testvér lépett. Ebben a számban kiemelendő dr. Kerényi György cikke az énektanításról. Ügy látszik, végre általánosabb érdeklődés fogadja ezt a fontos tárgyat, hiszen csak nem régen jelent meg ugyané helyen cikk róla, s a mi Szemlénk is hozta Králik Jenő értékes előadását. Reméljük, hogy majd az általános tantervi revízió is tudomást szerez a felvetett jó gondolatokról. Magyar Középiskola. A Katolikus Tanáregyesület lapjának XXVII. évf. 11—12. száma hozza dr. Zibolen Endre előadását a gimnázium mai helyzetéről, s Wagner József ügyes cikkét Humor a nyelvtanításban. Pannonhalmi Szemle VIII. évf. 3. sz.-ban dr. Sárközi Pál nagyszombati régi matematikusokról ad egész kis monográfiát, Holenda Barnabás a fizika ríj világnézetéről ír. A 4. számban dr. Szalay Jeromos Az „igazságosan büntetett“ Magyarország címen 17 oldalon érvel meggyőzően. Mag yar Tanítóképző. XLVI. 7—8. sz. Gyurjács András Az irodalom tanítása szellemtörténeti megvilágításban, dr. Mandola Miklós adalékokat ad az irodalomtörténet tanításának módszeréhez. Molnár Oszkár meg kegyelettel emlékezik meg a nyáron elhunyt dr. Kenyeres Elemérről. A 9. számban dr. Kiss József értesítőszemlél ad.
