Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 2. szám - Belföldi lapszemle
82 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE Magyar Gyógypedagógia XXI. 7—10. száma érdekes cikket hoz Peitre- quin H.-tól, Egy-két iskolabetegség címen felsorakoztatja a mozgolódást, fecsegést, súgást stb. egész a lopásig. Dr. Schnell János igazgató-főorvos beszámol részletesen egy fontos kérdésről : a gyógypedagógia és orvosi pszichológia a gyakorlati lelkiegészségügy szolgálatában. Népoktatási Szemle. II. évf. 3— 4. száma dr. Frank Antal tollából Az iskola életéből az élet iskolájába, a növendéktől a tanítóig címen szellemes elme- futtatást ad. Néptanítók l apja. LXVI. évi. 21. számában Kövenkuti Jenő pedagógiai arcképet ad Csengery Antalról, Vajkay Julia meg az Ifjúsági Vörös-Kereszt szerepéről szól a nevelésben, 22. számában Mosdóssy Imre hangsúlyozza az optimizmus szükségességét a nevelésben. Sárospataki Református Lapok XXVIII. évf. 45. száma dr. Üjszászy Kálmán cikkével kezdődik A tanítóképzés cserkészmunka alapján. A 48. sz. dr. K. A. Mi lesz az ifjúsági munkával? címen kiált fel. S mennyiszer kiáltottunk már fel és még sem ébrednek-! Árokháty Béla Szenczi Molnár Albert zsoltáraival kapcsolatban a református énekügyről szók Evangélikus Élet. Szántó Róbert kelenföldi lelkész szerkesztésében most fejezte be a Luther Szövetség lapja első évét, s számadásában önérzettel állapíthatta meg, hogy a szellemi részben teljes eredményt ért el. Általános érdekű cikkein kívül minket, tanárokat különösen érdeklők is vannak benne, így 31. számában a tanárok és lelkészek balatoni üdülőházát sürgeti, ugyanitt kezdi dr. Raffay Sándor püspök Nehéz válságban címmel a német viszonyok ismertetését ; cikkei autentikus hírek alapján nagyban hozzájárulnak a helyzet helyes megismertetéséhez. A 36. sz. Öngyilkos diákok címen utasítja el a napilapok beállításait, melyek rendszerint az iskolát és tanárokat hibáztatják. Payr Sándor, Tomka Szászky János, a győri, majd pozsonyi tanár emlékét idézi. 39. számában újra Raffay ismerteti a német egyház alkotmányát, 40.-ben Pass László a magyar Corpus Juris és a reformáció címen értekezik. A 41. számot a maga egészében Luther Mártonnak szenteli születésének 450. évfordulója alkalmából. Mini lapszám is pompásan sikerült ez, s a legértékesebb neveket vonultatja fel cikkeikkel. A 44. számban Megöltem az anyámat ! címen foglalkozik építő módon a Zemplén-fiú ügyével. Á 45- 46. számban dr. Sólyom Jenő Luther és a törökök címen helyesbíti azokat az adatokat, melyek a reformátornak a török háborúkkal szemben elfoglalt álláspontjában közkeletűek tettek. Itt számol be újra Raffay Sándor Eislebeni emlék címen saját tapasztalatairól az új Németországban. Ettől kezdve állandóan hozzászólások olvashatók ahhoz a határozathoz, mellyel az Egyetemes Gyűlés az Erős Várunk egységes szövegének és dallamának megoldását kívánta. — Felszínen tartja az elevenen szerkesztett lap a már elhatározott novelláris zsinat ügyeit is. Evangélikus Családi Lap. A budapesti gyülekezet tízezres példányszám- ban megjelenő lapja ez évben a budapesti leánygimnázium jubileumának ügyével, történetével foglalkozik a 24., 28., 29—30. számaiban, s beszámol az ünnnepségekről. A nagy nyilvánosság elé viszi az építési gyűjtés ügyét és ennek nagy szolgálatot tesz. Az Énekszó új számának nevezetessége Kodály Zoltán tanulmánya a gyermekkarokról s lesújtó kritikája a mai zenei állapotokról. Molnár Antal írása a népdalgyűjtésről, Sztankó Béla cikke a kótatanításról, Tóth Aladár bírálata, Szabolcsi Bence ismertetése, iskolai mintatanítások és új módszerek bemutatása teszik gazdaggá az új számot. A hangjegyes rész érdekességei Jakob Regnart kórusa Balassi Bálint egykorú versével, Kerényi György finom- szövésű leánykara, Kertész Gyula három pompás köszöntője és végül az énekkarok kedvencei : nagyszerű kánonok Haydn, Bárdos Lajos, Gamauf H. és Veress S. tollából. A lap, mely egyébkén! a most megalakult Magyar Ének- oktatók Egyesületének hivatalos lapja, Kerényi György és Kertész Gyula szerkesztésében jelenik meg. Mutatványszámot készséggel küld a kiadóhivatal, Budapest, I. Fery Oszkár-u. 55. Krónikás.
