Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 2. szám - Papp István: A német nyelvoktatás kérdéséhez
PROTEST ÁSS TASIT; VI SZEMLE 71 értékű, ha a bemutatásnál sugárzó impressziók, a gyermek lelkére szóródó hatások a tanuló lelki beállítottságához egészen hozzáillenek. A magasabb lelki felkészültség apróbb, erőtlenebb művészi ráhatástól nem kap erőteljes indítást, viszont a lelki fejlődés alacsonyabb fokozatán, mikor a gyermek még a csodálatos, rendkívüli után sóvárog, hiába próbálunk súlyos erkölcsi, esztétikai igazságokkal leikéhez fordulni. Csak annak az irodalmi alkotásnak bemutatásához szabad hozzáfogni, amelytől a legteljesebb és az okvetlenül várható lelki megmozdulást tételezzük fel. Művészetről, művészi közlő munkáról van szó, amelynek minden müvészietlen eljárás sírját áshatja. Oda térhetünk vissza, ahonnan elindultunk : a műalkotás művészi, avatott kézzel való bemutatása, a művészi erők, tényezők kifejtése kétségtelen gazdag lelki indításokat vált ki és termékeny erkölcsi akciók kiinduló pontja lehet, tehát semmi fáradság és kutató munka ne legyen sok, hogy e nevelői tevékenység közben minél aktívabbak és sokoldalúbbak lehessünk. Gyönk. Holstein Gyula. A német nyelvoktatás kérdéséhez. A köszöbön álló középiskolai tanügyi reform alkalmából legyen szabad röviden vizsgálódás tárgyává tennünk a középiskolának ezeket a talán legégetőbb kérdéseit : Ragaszkodjunk-e feltétlenül a német nyelvtanítás elé tűzött hármas célhoz? Melyik módszer a legcélravezetőbb? Milyen külső iskolarenformoktól várjuk a német nyelv- oktatásnak az eddiginél nagyobb sikerességét? 1. A középiskolai német nyelvoktatás elé tűzött célok logikai és neveléstani sorrendben így következnek egymásután : beszélgetés, szövegolvasás és stilizálás német nyelven. A- beszédkészségnek a tanulókban való kifejlesztése gyakorlati, hasznossági szempontból történik. A ma iskolájának nem szabad ezt a szempontot lekicsinyelnie. A modern nyelvoktatás reformmozgalmainak éppen az a belátás a legmaradandóbb vívmánya, hogy mindenekelőtt beszélni kell megtanítani a növendéket az idegen nyelven. Más oldalról a mai nehéz életviszonyok közt a szülői társadalom is joggal elvárhatja a középiskolától, íiogy az a jellemfejlesztés ideális céljai mellett a gyakorlati életben közvetlenül hasznosítható ismeretekkel is felszerelje a tanulókat-. De az egyéni hasznossági szemponton túl a nemzetgazdaság egyetemesebb érdekei is megkövetelik, hogy a magyarságnak minél több tagja legyen képes kereskedelmi és másfajta kapcsolatokat létesíteni a környező országokkal, ez pedig legkönnyebben a német nyelv segítségével történhetik. Tanítsuk meg másodszor olvasni is német nyelven a növendéke
