Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 2. szám - Barcsai Károly: A népiskolai módszertan tanítása
58 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE Különben emberek között nem lehet egyedül üdvözítő igazság. A személyes meggyőződést, a lelkiismereti szabadságot éppen a nemes cél érdekében mindnyájunknak tiszteletben kell tartanunk, azt kiölni a békesség örve alatt sem szabad és nem kívánatos. Miért ne lehetne békesség a különböző meggyőződésű emberek között is, hiszen az igazság keresése, a meggyőződés hirdetése még nem embertársaink hántása. ,,Quot capita, tot sensus“. A meggyőződéshez ragaszkodás nem gyűlöletet, hanem tiszteletet érdemel. ,,Ki-ki a maga értelmezése felől bizonyos legyen !“ Békés. Cziriák Béla. A népiskolai módszertan tanítása. A tanítóképzőintézeti Tanterv nagy általánosságban jelöli meg a módszertan tanításának anyagát, az Utasítás pedig csak kör- vonalozza a módszertani oktatásban követendő vezérelveket. Kívánatos tehát, hogy a módszertan elveit részletesen kifejtsük és a módszertant tanító tanárok a nevelői hivatásra való helyes ránevelés érdekében egységes megállapodásra jussanak. Először a tanítási módszer és a módszertan fogalmát, célját és jelentőségét kell tisztáznunk ; azután a módszertani oktatásnak a tanítóképzésben való szerepéről és az egyes népiskolai tárgyak módszeres elveinek rövid ismertetésével kapcsolatban az egységes eljárás módozatairól kell elmélkednünk. 1. A módszer fogalma tulajdonképpen filozófiai fogalom. A gyakorlati célok felé törő pedagógia ezt a fogalmat a filozófiától vette át. Ahhoz tehát szó sem fér, hogy a filozófia és a pedagógia szoros kapcsolatban van egymással, de a két tudomány sajátos természete és feladata egyúttal módszerük különleges céljára és természetére is rávilágít. A filozófia módszere az ismeretek egységes összefüggését iparkodik kimutatni, az igazságok és értékek közös alapra visszavezethető egyetemes rendszerét akarja fölépíteni; a pedagógia módszere a helyesnek és értékesnek megismert és rendszerezett ismeretek, igazságok, avagy ügyességek terjesztését tűzi ki céljául. Vezető szempontja a célszerűség, hogy minél könnyebben, gyorsabban és minél tökéletesebben érhesse el célját. Először tehát a filozófia módszerének rendszeres ismeretekhez és megdönthetetlen igazságokhoz, értékekhez kell segítenie a pedagógiát, azután a pedagógiának meg kell találnia azt a gyakorlati utat, amely az elért igazságok, a szellemi és erkölcsi értékek közkinccsé tételéhez vezet. A tudományos módszer a logikai műveletek célszerű egymásutánja. A tanítás módszere ellenben a lélekvizsgáló gyakorlati műveletek alapján iparkodik megközelíteni a célul kitűzött etikai eszményt. A pedagógiai módszer a nevelés és tanítás módszerét egyaránt
