Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 1. szám - Hazai irodalom
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 32 kapott!), Tóth Kálmán jönnek, azután a népköltészet fejlődése. A regény és dráma címen Jósika Miklós és Szigligeti Ede mellett teljes áttekintést nyerünk. A könyv befejező része Visszapillantás címen a magyar irodalom mellett a magyarországi német, továbbá tót, szerb és román irodalmat ismerteti. Ezek a száraz adatok csak vázát nyújtják a nagy munkának, mely tárgyilagos igazsággal, mindig kiemelve a reánk nézve olyan fontos protestáns szempontokat is, vezet végig a múlt századbeli 70-es évekig. Még egy harmadot ad s így fog elvezetni a huszadik századig. Igen helyes, hogy ott megáll s a mai idők irodalmi vitáit nem viszi befejezett nézeteket nyújtó tudományos munkájába. Mint örömmel halljuk, közel az idő, hogy a mű hetedik, befejező kötete is megjelenik, sakkor a magyar nép újra nagy kinccsel lesz gazdagabb : olyan irodalomtörténeti alkotással, melyhez foghatót mutathat fel esetleg más nemzet, de kimerítőbbet és nagyobbat semmiképpen sem. Rohm Dezső, llr. Pintér Jenő: V Budapesti Tankeriilot 14. számú Értesítője. 1932—33. A tankerület megalapításának 157. évében. A budapesti tankerületi főigazgatóság pedáns, lelkiismeretes munkásságának hirdetője e harminc oldalas értesítő. Látszólag száraz adatokkal van tele az egész könyvecske, de érdeklődő egyén rendkívül sokat lát és okul az iskolai év rövid történetéből, a budapesti tankerület középiskoláinak névsorából, a nagy fáradsággal összeállított beszédes statisztikai kimutatásokból, a meleg szeretettel rendezett tanulmányi versenyek adataiból és a fontosabb miniszteri rendeletek ismertetéséből. Szinte magától merül fel bennünk az óhaj, bárcsak meg lehetne valósítani, hogy a többi főigazgatóságoknak e kitűnő példát követő, hasonló pontossággal szerkesztendő értesítői alapján, könnyű szerrel teljes tájékozódást tudnánk nyerni a magyar középiskolai oktatás legfontosabb adatairól. A statisztikai kimutatások mindenkit érdeklő lényeges adatai a következők : A budapesti főigazgatóság hatáskörébe tartozik 22 fiú- és 18 leányközépiskola, 49 igazgatóval és 854 tanárral. A nyilvános tanulók száma ez intézetekben 13,626 fiú és 6514 leány. A tanulók vallásának arányszáma a fiúknál : 61% róni. kath., 1% gör. kath., 9% ref., 4% ev., 24% izr., 1% egyéb ; a leányoknál: 53% róm. kath., 0’5% gör. kath., 7% ref., 4% ev., 35% izr., 0'5% egyéb. A fiúk közül jelesrendű 9%, jórendű 25%, elégséges rendű 50%, egy tárgyból elégtelen 11%, több tárgyból elégtelen 5%. A leányok közül jeles rendű 22% (!), jó rendű 42%, elégséges rendű 33%, egy tárgyból elégtelen 2%, több tárgyból elégtelen 1%. A tankerület hatáskörén kívül eső hal középiskolának (állami tanárképzőintézeti gyakorló középiskola, református gimnázium, református llaár Madas leánylíceum, evangélikus gimnázium, evangélikus leánygimnázium, rabbiképzőintézeti gimnázium) volt 5 igazgatója, 114 tanára és 2383 tanulója. E tanulók vallási arányszáma: 14% róm. kath., 38% ref., 31%ev., 16% izr., 1% egyéb. Előmenetelük : jeles rendű 17%, jó rendű 32%, elégséges rendű 4%, egy tárgyból elégtelen 7%, több tárgyból elégtelen 4%. A'. .S’. Horváth Károly : Zenetörténet (magyar református középiskolák VII. és Vili. osztálya számára). Debrecen, 1933. A szerző kiadása. A középiskola alsó osztályaiban a módszeres énektanítás által megalapozott zenei műveltség a felső osztályokban kevés formatani, de főleg gondos kiválogatással összeállított zenetörténeti anyag tanítása által fejleszthető és rendszerezhető. Egy magasabb nézőpontból megszerkesztett s a bőséges anyagot minden vonatkozásban tárgyaló, zenei szakképzés céljából megírt zenetörténet azonban nem adható a középiskolai tanulóifjúság kezébe. Annak
