Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 8. szám - Megjegyzések
346 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE gonddal válogatja meg beszélgetéseinek helyét e legnagyobb görög bölcs, a rómaiak ismerik és értékelik a hely ihletét, a renaissance felfedezi a természet szépségét, Rousseau minden nevezetes helyre elviszi Emilt. Ha mindenben nem is követhetjük e nagy mestereket, térjünk vissza tanítványainkkal mi is minél gyakrabban a természethez s adjunk nekik ilymódon minél több alkalmat öntevékenységre, hogy hasznukra fordítsuk azt az igazságot, hogy : „nem az az ember élt legtöbbet, aki a legtöbb évig élt, hanem az, aki leginkább érezte az életet“. Budapest. Dr. Zelenka Margit. MEGJEGYZÉSEK. Szeptemberi hangulat Budapest utcáin.1 Közelebbről megjelölve, a szeptemberi kirakatokra vonatkozóan szeretnék néhány szerény megjegyzést tenni. Mindnyájunknak, akik Pest utcáin járunk, sétálva, vagy kötelességünket teljesítve, vásárolva, tehát a kirakatokat jól szemügyre véve, csak egy-egy szórakozott tekintettel reájuk pillantva, évről- évre szemünkbe ötlenek azok a hirdetések és kirakatok, melyek a — nyáron talán a szokottnál is lanyhább —- kereskedelmi élet fel- villanyozására, a vásárlókedv fokozására törekszenek. Felhasználják ezek a gyermekét iskolába küldő szülő gondosságát, aggódó szere- tetét, hiszen ilyenkor meghatja a szülőt, hogy eddig csak tőle függő, piciny gyermeke ilyen hihetetlenül gyorsan felcseperedett, s kisfiát- leányát első önálló útjára bocsátva fokozottan érzi szülői felelősségét s talán, valahogy a tudat alatt még hitelt is ad annak a villamoson himbálódó hirdetőtáblának, hogy : „Előbb Del-ká-hoz, aztán az iskolába“, vagy annak az ígéretnek, hogy : „Iskolában nem lesz daci, Guttmann-ruhát hord a Laci!“ Még tanárember is elmosolyodik ezen az ártatlan, időszerűséget ügyesen kihasználó, tréfás és így talán hathatós fogáson. A mosoly azonban lehervad nemcsak minden pedagógus, de, azt hiszem, minden jóízlésű járókelő arcáról is, ha olyan kirakatokhoz érkezik, mint tavaly szeptemberben a főváros egyik legismertebb nagy áruházának gyermekruha osztályán látható volt. Szamárfüles tanító küszködik a tábla előtt, míg értelmes 1 A cikk nyomása közben jött az Üj Idők szeptember 23-i száma. Ennek 400. lapján van Mühlbeck Károly fejléce : „Misiké megérkezett az iskolából. Fáradtan adja elő az első nap szívszaggató keserveit.“ A gyermek ül a karosszékben, s az egész család szakácsnőig aggódva hallgatja. Az a mentalitás, mely bizonyos körökben uralkodik, el sem tudja képzelni, hogy az iskolában nemcsak szívszaggató keservek vannak, s hogy a gyermekek többsége jókedvűen tér vissza különösen első nap az iskolából. Szerk.
