Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 8. szám - Dr. Zelenka Margit: Iskolai kirándulás
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 343 kérdése is, mert hiszen, más és más a megoldás, ha pl. egy-kétórás múzeumlátogatásról, félnapos, növénygyüjtéssel egybekötött sétáról, egésznapos turistaútról, vagy többnapos tanulmányi kirándulásról van szó. E szempontokra figyelve nézzük az első kérdést: „hová?“ Magától értetődik, hogy e kérdés megoldását sokszor helyiviszonyok, időszerűség és a tanár egyénisége nagy mértékben befolyásolják. Világos, hogy múzeum, képtár, gyűjtemény több van nagy városban, főképpen Budapesten, turisztikára több alkalmat talál hegyvidékeink, vagy más természeti szépségeink közelében tanító tanár. Természetes az is, hogy október 6., vagy március 15-ike körül ilyen hazafias vonatkozású emlékek megtekintése ajánlatos, míg pl. egy akadémiai ünnepi gyűlésen való részvétel nem halasztható máskorra. Érthető az is, hogy minden tanár saját érdeklődési körében mozog a kirándulás vezetésekor is, nemcsak szakát, de egyéniségét, lelkületét is értve ezen. Éppen ezért, hogy e szempontok szerint ne váljék egy-egy osztály kirándulásainak sora egyoldalúvá, viszont, hogy kapkodó ötletszerűség se tegye szeszélyessé a mindig előrelátó megfontolást kívánó pedagógiai munkát, ajánlatos az egész tanári kar közös munkájával szerkesztett kirándulástervezet elkészítése. A nélkül, hogy ez vaskalaposságot, az egyéniség érvényesülését gátló megkötöttséget jelentene, jegyezzük be ebbe az I—VIII. osztályig az egyes évfolyamoknak legmegfelelőbb kirándulásokat. Legyünk itt tekintettel arra, hogy különböző szakok egyenlően érvényesüljenek, hogy a kirándulás fentemlített céljai egyaránt megvalósuljanak, hogy ■ pl. testedzés és ismeretgyarapítás egyensúlyban maradjon. Vegyünk be ebbe a tervezetbe „fontos“ vagy „feltétlenül megteendő“ címen oly kirándulásokat, melyek szorosan beleilleszkednek az illető évfolyam valamelyik tárgyának anyagába — pl. a budapesti vagy kiskőrösi Petőfi-ház az I. és VIII. osztályban — s tüntessük fel azokat a helyeket is, melyek, mivel általánosabb érdekűek, bármikor lekötik növendékeink figyelmét, pl. Visegrád, Margitsziget. (Saját működési teremről véve tapasztalataimat, budapesti iskolának kínálkozó példákat említek, de más helyen is éppen oly jól lehet ügyelni e szempontra.) Ezek mellett a legfontosabb kirándulások mellett, melyekből évente csak 3—5-öt számítva 24—40-ig jut egy-egy iskolánkat végző növendéknek, még mindig tehetünk időszerűségükkel kínálkozó vagy tanári egyéniségünkhöz különösen illő kirándulásokat is. Ezek közül a különösen tanulságosakat, vagy kellemeseket, mint „ajánlott“ kirándulásokat szintén jegyezzük be tervezetünkbe. Nagyon megkönnyíti magunk és mások munkáját, ha akár néhány puszta adat, akár útinaplószerű jegyzetek beírásával legfontosabb tapasztalatainkat megőrizzük a feledéstől. Pl. több jelzett turistaút közül melyik alkalmasabb nagy csapat számára, melyik jobb napos és melyik hűvös időben, vagy egy-egy múzeumi kiállítás melyik termére juttassunk több időt,
