Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 8. szám - Dr. Zelenka Margit: Iskolai kirándulás
342 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE ságára és ezen keresztül új generációnk nevelésében egyáltalában nem lekicsinylendő szükségszerűségére felhívnák. Befejezésül még csak annyit óhajtanék megjegyezni, hogy ezeket a szakszerű vezetés és irányítás mellett történő tanári tanulmány- ntakat semmiképpen sem szeretném párhuzamba állítani a ma annyira divatos ú. n. „cserevonatok“ gyakran nagyon is üzleti alapra fektetett s a tanárok kultúrszükségleteinek kielégítésére egyáltalában nem, vagy csak felületesen alkalmas divatjával. És szeretném, ha fenti soraimat senki sem értené félre, mert hangsúlyozom, hogy nekünk, magyar tanároknak nincs semmi szükségünk egyes társadalmi körök kihívó és oktalan külföldimádatára, de annál inkább a helyes és józan külföldismeretre. Sárospatak. Hallgató Sándor. Iskolai kirándulás. Ez az a varázsszó, melynek hallatára minden körülmények közt felfigyel és felderül az iskolás gyermek. Már ez a tény mutatja első pillantásra is a kirándulás pedagógiai értékét. Ha a kirándulásnak már a reménye is felfrissíti a gyermek kedélyét, fokozza munkakedvét, elűzi esetleges közönyét, mellyel a mindennapos iskolai munkát néha-néha talán még a jó tanuló is egyhangúnak, a hanyag növendék pedig egyenesen unalmasnak érzi, milyen mellőzhetetlen pedagógiai eszköz a kirándulás megvalósítása. Mindnyájan tudjuk, milyen fontos minden egyes tanításban a jó hangulatkeltés. Ilyennek tekinthető a tanár egy-egy nagyobb szakaszának szempontjából a jól megválasztott és megszervezett, alaposan előkészített és kellőképpen kiaknázott iskolai kirándulás. Ahhoz, hogy e feltételeknek megfelelően irányítsuk az iskolai életnek e hasznos és kellemes mozzanatát, sok mindent kell a kirándulást vezető tanárnak megfontolnia. Hová vigye növendékeit ? Hogyan használja ki az időt, hogy a kirándulás tanulságos legyen, a nélkül, hogy túlságosan hosszú, fárasztó vagy drága lenne. Ismeri-e ő maga kellőképpen a kirándulási terepet, tud-e mindenben helytálló magyarázatot adni az érdeklődő, a kirándulás közvetlen hangulatában még sokkal élénkebben kérdezősködő gyermeknek. Honnan teremtse elő az anyagi eszközöket szegénysorsú növendékei részére is, mert hiszen természetes, hogy ezeket a gyermekeket nemcsak, hogy nem lehet a kirándulás eredményétől megfosztani, hanem mivel éppen szegénységük miatt nem részesülhetnek otthon, szüleik részéről ilyen irányításban, fokozottan kell őket hozzájuttatnunk a kirándulás kedélyképző, erkölcsi érzelmeket nemesítő és új ismereteket adó eredményeihez. Talán nem egészen érdektelen az erre vonatkozó tapasztalatok közlése. Az előbbi kérdések mellett fontos még a kirándulás céljának