Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 6. szám - H. Fekete Péter: Az új egyházi törvények és a polgári iskola
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 219 közösen biztosít a zsinaton két-, illetőleg három helyet. Mivel pedig ebből egynek theologiai tanárnak kell lenni, marad a többi iskolának együttvéve még egy, esetleg két hely. Hát ki gondolja azt, hogy ennek az egy, esétleg két helynek a betöltésénél a fiú- és leánygimnázium, a tanító- és tanítónőképző, a kereskedelmi iskola, esetleg jogakadémia tanáraival szemben a polgáriiskolai tanárt küldik be a zsinatba? Dehogy küldik; sőt magunk sem tartanánk azt helyesnek, hogy a magasabb fokú iskolák mellőzésével a polgáriiskolai tanárt küldjék be. Nem kell azért hozzá különösebb jóstehetség, hogy megállapítsa : sohasem lesz e törvény alapján a zsinaton a polgári iskolának képviselete. A jövő zsinat tehát szintén úgy fog lefolyni, hogy lesz ott képviselete az iskolák minden fajtájának, csak a polgári iskolának nem. Az új egyházi törvény tehát a polgári iskolák képviselete ügyében csak a félútig érkezett el, mert amit azután mond a polgári iskola képviseletéről, az a polgári iskola érdekeit nemcsak abszolúte, de még relative a többi iskolákkal való viszonylatban sem elégíti ki. Kérdjük, hogy vájjon szolgálja-e ez a helyzet anyaszentegyházunk jól felfogott érdekét? Mi azt gondoljuk, hogy nem. A polgári iskolák .e mellőzését annál inkább feltűnőnek tartjuk, mert ma már mindenütt az érdekképviseleti rendszer alapjára helyezkedik minden közület. Rátérve az V. tc.-nek a polgári iskolákra vonatkozó szakaszára, megállapíthatjuk, hogy ez a rész nemcsak abban az intézkedésében, amelyben az országos törvényhez alkalmazkodik, hanem többi rendelkezéseiben is általában megnyugtatókig intézkedik a polgári iskoláról. Egyes intézkedései azonban itt sem kielégítők. Ilyen az 57. § ama rendelkezése, mely a tanárválasztást az igazgatótanács helyett a presbitérium hatáskörébe utalja. E rendelkezés ugyan a többi iskolánál is hasonlóképpen van, ez azonban nem menti, ellenkezőleg súlyosbítja a helyzetet az iskolák- szempontjából. Polgáriiskolai sérelem, mely azonban a tanítóképzőket is érinti az, hogy míg a 108. § a középiskolai igazgatókra nézve kimondja azt, hogy az első hatévi igazgatói működés után nyert újabb igazgatói megbízatás mindaddig tart, míg az illető működik, tehát az végleges, addig az 159. § a polg. iskolai igazgatóknak csak a lehetőséget adja meg hatévi igazgatói működés után az életfogytiglan való megválasztásra. Még súlyosabb, az iskola egész belső életére kiható különbség- tételt látunk a polgári iskola és a többi középfokú iskolák között az igazgatótanács Választásánál. Míg a gimnáziumi igazgatótanácsi tagság minősítéshez van kötve igen-igen helyesen, mert a 110. S kimondja, hogy igazgatótanácsi taggá legalább középiskolát végzett egyének választhatók meg, addig ez sem a polgári iskolára, sem a tanítóképzőre nincs kimondva, dacára annak, hogy a tiszántúli egyházkerület által a polgáriiskolai igazgatótanácsok számára készített Szabályzat útmutatóul szolgálhatott volna. Ebben u. i. kimondatott, hogy a polgáriiskolai igazgatótanácsnak is középiskolát,
