Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 6. szám - H. Fekete Péter: Az új egyházi törvények és a polgári iskola
21« PRO TEST A A7 .S' T A X ÜGYI SZ '■ .1 / /. E ról készített s hozzájuttatott önálló törvénytervezetét és javaslatait a kultúrpolitikus éleslátásával mérlegelte s kívánságainkat teljes megértéssel képviselte. Az új egyházi törvények tehát korszakalkotó rendelkezéseket tartalmaznak a polgári iskolára vonatkozólag. Ez a megállapítás azonban nem zárja ki azt, hogy rá ne mutassunk azokra az intézkedéseire is a törvénynek, amelyek a polgári iskola érdekeit nem elégítik ki teljesen, illetőleg amelyek a többi iskolafajjal szemben a polgári iskola egyenlőtlen elbánásban való részesítését igazolják. A törvény ilyen rendelkezései azok, melyek a polgári iskolának az egyházkormányzati hatóságokban való képviseletéről szólnak. Míg az I. te. 46. §-a kielégítően intézkedik a polgári'iskolának az egyház- tanácsban, valamint a 107. § is az egyházmegyén való képviseletéről, addig ez nem mondható el az egyházkerületi képviseletnél. Szinte meglátszik, hogy a zsinaton nem volt a polgári iskoláknak képviselője, s csak így hozathatott meg a 136. § h) pontjának az a rendelkezése, mely a kerület összes polgári iskolái részére egy képviselőt engedélyezett. Ez a rendelkezés valóban méltánytalan. Különösen kitűnik ez, ha vizsgáljuk az előzményeket. Az egyháztanácsban a tanítóknak annyi képviselője van, ahány a lelkészi állás, tehát egytől felfelé. Az elemi iskolánál magasabb minden iskolának van egy-egy képviselője. Az egyházmegyén a tanítók 2—10 taggal vannak képviselve, a magasabb iskolák pedig legalább egy-egy képviselővel. A képviselők száma tehát mindenütt emelkedő, s az eleminél magasabb fokú iskolák egyenlő elbánásban részesülnek. Nem így a kerületen. A tanítók száma itt is emelkedik (4—8), s az elemi iskolánál magasabb összes iskolák kivétel nélkül külön-külön mind kapnak képviseletet itt is, mint az egyházmegyén, de a polgári iskolák már nem ; azok összesen kapnak egyet. íme, a lekicsinyelt polgári iskola, melyet ki kellett venni a többi közép- és felsőbb iskolák közül, s lenyomni a képviseletben az utolsó helyre, lejjebb még az elemi iskolánál is. Mit jelent ez? Azt, hogy lehet a kerületben akár 20 polgári iskola is, s annak és 100—120 tanárának éppen úgy egy képviselője mehet be a kerületi közgyűlésbe, mint például az egyetlen tanítóképző 8-10 tanárának. Hogy egészen reális számokat említsünk, tiszántúli kerületünknek van hat polgári iskolája, közel 50 tanárral s ezt éppen úgy egy tanár képviseli, mint az egyetlen női kereskedelmi iskolát s annak 5—6 tanárát, s ugyanakkor a két tanítónőképzőintézetet s annak 15—20 tanárát két tanár képviseli. Ha mint kisebb fokú s kevesebb osztályú iskolának nem is hagyta meg a zsinat az inté- zetenkénti képviseletet, legalább 1—4 képviseletet kellett volna biztosítani az intézetek és tanárok számának megfelelően Ez lett volna az egyenlő elbánás. Még szomorúbb a polgári iskolák képviselete a zsinaton. Annyira szomorú, hogy szinte megjósolhatjuk, hogy amint nem volt a mostani zsinaton képviselete a poigári iskolának, úgy nem lesz a következőn sem. A törvény 158. §-a az összes felsőbb és középfokú iskolák részére
