Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 5. szám - Dr. Tassy Ferenc: Selejtezési törekvések a fascista középiskolában
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 201 szolgál ösztönző erőül. A haj ott kezdődik, amikor bármilyen származású szülők tehetségtelen gyermekei seregestől lepik el a képességeiket meghaladó értelmi pályákat. Ez a probléma már a világháború előtt is felütötte fejét, de igazán veszélyessé, társadalom- bomlasztóvá csak akkor vált, amikor a gazdasági válság akuttá, szinte legyőzhetetlenné lett. Mussolini a bel- és külpolitikai, a gazdasági kérdések terén tett bölcs intézkedései, kezdeményezései mellett arra is példát adott, bogy milyen eszközökkel keressük a diplomás-infláció csökkentését. Az amerikaiak számára írt életrajzában többek között ez olvasható : ,,Az olasz középiskolákat túlságosan ellepték. Nem volt megfelelő selejtezési eljárás. A középiskolából ki kellett űznünk a negatív, követelőző elemeket.. . A nagy eszmék és nagy forradalmak mindig megteremtették a problémák megoldására alkalmas pillanatot. Az iskola kérdése, amelyet évtizedek óta halogattak, végre megoldódott a Gentile-féle reformban.“ Az olasz szellemi élet irányítói által annyira óhajtott reform, amely 1923 május 6-án lett törvénnyé, a jelenkor legnagyobb olasz pedagógusának, Giovanni Gentile római egyetemi tanárnak az alkotása. Ez az első szerves törvény, amely a középiskolát a modern olasz szellem kialakításában nagy szerephez juttatja, megérdemelné, hogy vele behatóan foglalkozzunk. Ez alkalommal azokat az intézkedéseit említem meg, amelyek a selejtezést szolgálják. A fascista középiskolának elsőrendű feladata az állandó szelektálás, s hogy ennek minél eredményesebben megfelelhessen, az állami intézetek osztálylétszámát 35 főben maximálták. A kiválogatás érdekében a bármely típusú középiskola (Liceo classico, liceo scientific.o, istituto tecnico, istituto magistrate) alsó tagozatába egységes felvételi vizsga kiállása után lehet beiratkozni. A felvételi nemcsak a tanulókat, hanem a tanítókat is fokozottabb munkára készteti, azonkívül közelebb hozza egymáshoz a tanítót és a tanárt, s ezzel a testületi szellemet is ápolja. Az alsó tagozat elvégzése után újabb felvételi vizsga teendő. Ennek szelektáló munkáját megkönnyíti az, hogy az alsó tagozatok, bár kis mértékben, de eltérnek egymástól, s maguk a szülők, amikor gyermekeiket más és más típusú iskolába adják, akaratlanul is kiválogatást végeznek. Legfontosabb a középiskolai tanfolyam végén rendszeresített államvizsgával gyakorolt selejtezés. Ezt idegen tanárokból álló bizottság előtt teszi a jelölt. Az állam szívesen veszi a magán (felekezeti) iskolák létesítését, azonban ezeknek a tanulói is csak állami bizottságok előtt tehetik le az említett három vizsgát. Ez az állami ellenőrzés gyakorlásának egyik módja. Az állami bizottságok nem utolsó feladata az egységes szempontok szerint való elbírálás. (Megszívlelendő intézkedés. Nálunk jelenleg iskolánként, sőt tanáronként eltérő az osztályozás, ami sok igazságtalan, vagy legalább is méltánytalan elbánásra ad alkalmat.) Gentile szerint az államvizsgának
