Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 5. szám - Arató István: Középiskola és munkaiskola
176 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE túltengés sem. Ebben a munkában mindenféle féltékenység, hátsó gondolat, diszharmónia megbosszulja magát s egyenesen a nagy ügy kárára szolgál. Az magától értetődik, hogy a cserkészcsapat parancsnoka az iskola igazgatóját, aki egyúttal a szervezőtestület elnöke is, minden fontos lépéséről előre informálja, a csapatba való felvétel és esetleges kizárás előtt okvetlenül vele tárgyal s az osztály- főnökökkel való bizalmas beszélgetést is lefolytatja. Az is magától értetődik, hogy minden iskola igyekszik megalakítani az öregcserkészek csapatát, ebbe belevonva az iskola volt növendékeit, s ezáltal igyekszik a cserkészetnek azt a nagyon fontos feladatát teljesíteni, hogy a cserkészet és a polgári élet között a folytonosság ne szakadjon meg, s egy egész, a cserkészet üde és tiszta levegőjében felnőtt intelligens magyar társadalom fejlődhessék ki. Csak így, a tanáritestület tagjainak teljesen harmonikus, jószándékú és jókedvű munkájával érhető el eredmény az iskolai cserkésznevelésben. Jóakarattal s egy kis áldozatkészséggel a jelenlegi keretek között mindaz, amit fennebb elmondottam, teljesen megvalósítható. Nem tartanám hiábavalónak, ha a Protestáns Tanügyi Szemle hasábjain többször esnék szó erről a kérdésről, mert tudom, hogy még vannak tisztázandó dolgok. Már pedig az igazán kívánatos, hogy nyíltan nézzünk szembe minden kérdéssel, mert csak a homályos kérdések tisztázása után várható itt is az, hogy „mindenek ékesen és jórenddel menjenek“. Ravasz Árpád. Középiskola és munkaiskola. A Hóm an-féle középiskolai reform, amely jelenleg törvényjavaslat alakjában fekszik a képviselőház asztalán, s mely valószínűleg e sorok megjelenéséig már törvényerőre is fog emelkedni, az ország közvéleményét ismét a középiskolára tereli. Társadalmunk széles rétegei két főkívánság teljesülését várják a középiskolai reformtól. Az egyik a szerteágazó iskolai rendszernek leegyszerűsítése, a másik a középiskolai tanításban egyre elviselhetetlenebbül érezhető túlterhelés megszüntetése. Míg az első törekvés megvalósítása magában a törvényjavaslatban érvényesül, addig a második inkább a vallás- és közoktatásügyi miniszterre bízott végrehajtás feladata lesz. Kétségtelen, hogy a szélesebb és nehezebb feladat az új középiskolai reform megvalósítása terén nem magának a kerettörvénynek megalkotása, hanem annak értékes tartalommal való kitöltése, és ennek során a túlterhelés megszüntetése. Épp ezért időszerű ezzel a kérdéssel ma foglalkozni és azt a történeti fejlődés szempontjából is megvilágítani.
