Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 4. szám - Egyházi és iskolai hírek
170 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE boldog örömmel fogja munkája jutalmazáskép társai előtt az osztályban felolvasni. A már nem kapható Mika Sándor szerkesztette „Történelmi olvasókönyvek“' helyett szaktársaimnak, kik szükségét látják annak, hogy forrásokat alkalmazzanak a történettanításban, melegen ajánlom ezt a munkát, amelyről Dr. Fritz professzor : Handbuch für den Geschichtsunterricht III. kötetében azt állítja, hogy az összes forrásgyűjtemények közt a legjobban ajánlható. A „Vergangflinheit und Gegenwart“ folyóirat 1922. évf. 2. száma e munkát : „die absolut beste“, a lehető legjobbnak ismeri el. Nyíregyháza. Dr. Kiss László. Bujdosó Ernő : A matematika didaktikája Bolyai Farkasnál. Közlemények a debreceni Tudományegyetem matematikai szemináriumából. VIII. füzet. Kiadja : Dávid Lajos. 1934. 34 lap. Bujdosó Ernő értekezése sokoldalú kiváló tudósunkat, Bolyai Farkast egy kevéssé ismert oldaláról mutatja be. Címe többet sejtet ugyan, mint ameny- nyit az értekezés nyújt, de így is nagyon érdekes és értékes vonásokkal egészíti ki Bolyai Farkas képét. A mű első része rövidre fogott, de ügyes történelmi áttekintést nyújt a matematikai oktatás fejlődéséről. Majd előadja a modern matematikai oktatás általánosan elfogadottnak mondható négy főelvét a következőkben : I. a térszemlélet állandó fejlesztése és felhasználása, II. a funkcionális szemlélet és gondolkodás vezérszerepe, III. valódi alkalmazások bőséges tárgyalása, IV. az elméleti értékek fokozatos érvényesítése, és kimutatja, hogy Bolyai Farkasnál már mind a négy főelv feltalálható, úgyhogy „Bolyai a modem matematikai oktatás előhírnöke, és pedig nem egyes reformgondolatokkal, hanem az idetartozó főelvek totalitásával“. Végül röviden arra mutat rá, hogy egyetemes didaktikai elvek mennyiben lelhetők fel Bolyainál. Az értekezés megírására a közvetlen impulzust —- úgylátszik — Dávid Lajosnak a Magyar Paedagogia XXX. évfolyamában megjelent értékes cikke szolgáltatta („Bolyai Farkas és a matematikai oktatás reformja“). Dávid professzor említett cikkében a következőket mondja : „Az előbbi idézetek nem merítik ki mindazt, amit Bolyai Farkastól, mint didaktikustól tanulhatunk. Mellőztünk pl. mindent, ami behatóbb matematikai tárgyalást kíván. Érdemes munka volna mindezt kimerítően feldolgozni...“ A matematikus olvasók bizonyára szívesen látnák, ha Bujdosó Ernő, akinek értekezése úgy Bolyai Farkas munkáinak, mint az idevonatkozó irodalomnak széleskörű tanulmányozására mutat : Dávid professzor célkitűzésének megfelelően a téma mélyebbre ható feldolgozására is vállalkoznék. Dr. Vekerdi Béla. \yugalontltuvonulás. Adorján Ferencet, a nyíregyházi ág. h. ev. leány- gimnázium igazgatóját, többször megújított kérelmére a V. K. M. 1934 márc. 1. hatállyal nyugalomba helyezte. Nemcsak az evangélikus, de az egész protestáns tanártestületben díszes helyet vívott ki magának a nyugalombavonuló igazgató az alatt a 42 esztendő alatt, melyet a pedagógiai pályán töltött el. Mint felszentelt pap ama régi evangélikus tanári típushoz tartozott, aki az iskolai katedrát is istenházában lévő szószéknek tekinti, aki nemcsak ismereteket közölni, de a biblia szellemében nevelni is óhajt. A hosszú idő alatt EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HÍREK.
