Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 4. szám - Hazai és külföldi irodalom
1(58 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE Széchy Máriának volt udvari orvosa és legmeghittebb embere. A Wesselényi- féle összeesküvés volt ennek a tragikuma. A renaissance a művészet terén főleg az építészetben hódított. Kiváló egykori alkotásai a bártfai városháza, a bethlenfalvi Thurzó-kastély, a késmárki Thököly-vár, s a fricsi Ghillany-féle műemlék. Várak, kastélyok és udvarházak keletkeztek Szepes és Sáros megyében. Legtöbb maradt fenn belőlük Eperjesen és Lőcsén. A renaissance építészeti stíl nagy térhódításának titka a célszerűségi elv érvényesülése. Templom renaissance síílban nem épült, ellenben több szép templomtorony, amilyen p. o. a szinyei és a késmárki. A szép emlékű fricsi kastélyról tudjuk, hogy a kassai Sorger M. 1623. építette, míg grafittóit az eperjesi Wattmann M. nevű építész 1630. készítette. A renaissance lakóház p. o. Eperjesen máig is kényelmes és célszerű. Gömöry J. érdekes és tanulságos cikksorozatát Díváid Kornél kiváló műtörténetíró ama találó megállapításával fejezi be, amely szerint „ez az építkezési stíl a protestáns kor és magyar nemzeti harcaink korának stílusa volt, virágzása egybeesik ezek idejével, s vége szinte évszámnyi pontossággal 1711-ben II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának bukásával következett be." Gratulálunk Gömöry János barátunknak értékes tanulmányaihoz. Vivant sequentes ! Ezeket olvasva még jobban fáj nekünk, hogy Kassa város mai csehszlovák tanácsa a Rákóczi-Emlékmű felállítását a minap „feleslegesnek és nem időszerűnek“ mondotta. Megfordul a Szabadság nagy martírja világhíres dómjának sírjában ! Rákosszentmihály. Dr. Szlávik Mátyás. A késmárki evang. líceum jubileumára. Tudvalevőleg e jubileum több napon át a múlt évben június végén folyt le 400 éves fennállásához méltón az egész Szepesség sok tanítványának részvételével. (Röviden mi is megemlékeztünk róla.) Ez alkalomra az intézet mai pártfogósága tavaly két emlékkönyvet bocsátott közre. Ezek egyike Lipták János tanár : „Geschichte des evang. Liczeums in Késmárk.“ 237, másika Bruckner Károly „Memorabilia Lycei Kesmerkiensis" 205 lapú műve. Mindkettőt behatóbban ismertette Bruckner Győző miskolci (eperjesi) jogakadémiai dékán a Erőt. Szemle múlt évfolyamában. Lipták nagyon értékes és tanulságos műve Weber, Limberger, Bruckner Gy. és főleg Palcsó i. v. műveinek gondos felhasználásával, eredeti források, késmárki városi, liceumi és evang. egyházközségi levéltári kutatások alapján üdvösen egészíti ki az eddigi munkálatokat, főleg Palcsó tanárnak 1893-ban magyarul írott monográfiáját, mely egészen a XVIII. század közepéig alig használt föl régebbi iskolára vonatkozó forrásokat. Ez, valamint az iskola összeomlás utáni története Lipták művének teljesen eredeti és legmaradandóbb része. Műve négy részre oszlik, melyek elseje 1392 óta a legrégibb iskola történetét is tárgyalva a reformáció 1531—1606, másika az ellenreformáció 1606—1760, harmadika a felvilágosodás 1760—1839 s negyediké a nacionalizmus korának 1839 óta késmárki liceumi iskolaügyét az összeomlásig ismerteti. Az elsőben Leudischer s Mylius, a másodikban a Tátra-kutató Fröhlich, Bohus és Buchholtz, a harmadikban Podkeniczky s a két Genersieh, a negyedikben, amikor Eperjes mellett jogot és teológiát is tanító főiskola is volt Késmárkon, a két Huníalvy voltak ismertebb nevű tanárai. Lélekemelő az az áldozat- készség és buzgalom, amelyet a koronkénti tanári karral egyetértőleg az egyes korszakokban, hagyományokban és adományokban a pártfogóság s a magyar nemesség is kifejtett az iskola anyagi és szellemi felkarolásában. Egy gondosan összeállított függelékben különböző korbeli okiratokat is közöl, s pontos és megbízható név-, hely- és tárgyjegyzék nagyon megkönnyíti annak használatát. Tíz képet is ad Késmárk városa, evang. egyházközsége és líceuma változatos múltjából, mely az eperjesi kollégiumhoz hasonlóan párhuzamosan és kapcsolatosan halad a Trianon előtti Magyarország történetével. Ma vegyes-
