Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 3. szám - Dr. Horváth Károly: Módszeresen taníthatunk-e minden órán?
PROTESTÁNS TAS Cd Yl SZEMLE 109 is említett magyar ipart támogató törekvés, a magyar könyv, zászló kultusza. Budapesten fájdalmas alkalmak nyíltak az elhunyt tanárok és tanulótárs iránt érzett kegyeletes hála és szeretet megnyilvánulására. A nyelvtisztaságnak a fővárosban oly veszélyeztetett ügyét fokozottabb munkával védi a Szép magyarsággal beszélők egyesülete, a Volt növendékek közé örömmel léptek be az ezévi érettek is, az iskolával kapcsolatos cserkészcsapat Balatonkenesén nyaraltatott szegénysorsú tanulókat. Kőszeg, a trianoni határon hazánk egyik végvára, kiemeli a hazafias szellemben való nevelésnek, a leánylélek magyar műveltséggel való átitatásának szükségességét, a vidék egészséges, szép fekvésének testet-lelket üdítő hatását. Nyíregyháza fejtegeti a növendékek fegyelmezésének és önfegyelmezésre nevelésének a fontosságát s utóbbit, mint feltétlenül elérendő nevelési célt tűzi ki, a szülői segítség nélkülözhetetlenségét hangoztatja. A növendékek létszáma osztályonként : TaVképestzAszód 4 oszt. 134 rendes 6 magán. Összesen 140 —23 Budapest 11 99 433 „ 12 9 9 > 9 445 —14 Kőszeg 8 9 * 112 „ 18 9 9 9 9 130 —27 Nyíregyháza 8 9 9 255 „ 14 99 99 Összesen 269 984 —18 Budapest. Dr. Zelenka Margit. Módszeresen taníthatunk-e minden órán? Régóta vitatott kérdés a pedagógusok táborában. Természetesen csak a saját szaktárgyaim (földrajz, természetrajz) szemszögéből nézem a kérdést, ezért a módszer kialakulását stb. sem érintem. Csupán csak azt, hogy mindig voltak módszeresen tanító tanárok, legföljebb nem élezték ki annyira, mint manapság, vagy a módszeres beosztásuk volt más. Aki ismeri a régi pedagógusok mesterfogásait, az okvetlen hallott, olvasott a Herbart—Ziller—Rein-féle formális fokozatokról stb. Ma, persze, ezek már régi dolgok, de azért bennük ott vannak a mai munkáltató iskolák alapelvei is. Régente három nagy részre osztották a tanítást : előkészítés, megértetés és megerősítés. Ezeken belül a kisebb egységek : I. Előkészítés: a) az új ismerettel rokon régi ismeretek felújítása és felsorakoztatása; b) a figyelem fölkeltése; c) az új ismeret megjelölése (célkitűzés). II. Megértetés : a) A tanulók elmondják, amit a kitűzött kérdésről tudnak; b) szemléltetés: tárgyak, jelenségek, példák, adatok.
