Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 3. szám - Dr. Zelenka Margit: Evangélikus leányközép- és középfokú iskoláink 1932–33. éve
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 105 nem feledvén, hogy a tudomány korántsem ismerethalmazok birtoklása, hanem a személyes szellemnek az ismeretekre való állandó reagálása, döntő, organizáló, értékelő és megkülönböztető munkája. A középiskola igényességének és szigorúságának abban kell állnia, hogy ezt a tevékenységet várja neveltjeitől. Mind ennek biztosítéka aligha lesz megtalálható valamely intézményes rendben, hanem egyesegyediil a középiskolai tanárság szellemi reformálásában. Igen elégedetten szoktuk tudomásul venni, hogy mi vagyunk a nemzettársadalom szellemi színe-java, de egyre kevesebb jelét látni annak, hogy ez a hízelgő dicséret valóságokat takar és nem parasztfogó retorika kényelmes frázisa. Nincs sürgősebb teendőnk, mint ezt a dicséretet egyenként, személy szerint kiérdemelni. De megérdemeljük-e, ha levesszük szemünket a legmagasabb irányelvekről, ha készséges kiszolgálói vagyunk időleges jelszavaknak, terjesztői és a tekintély bélyegével ellátói banalitásoknak, a gondolat és a tett tizedrangú fényeinek? A minőség forradalmának először bennünk kell végbemennie. Akkor majd neveltjeink szellemi kiválogatása is ennek a jegyében fog történni. Jól tudom, hogy mindez anyagi kérdésekkel is erősen összefügg. Anyagi és szellemi megnyomorodás párhuzamos útját járjuk már hosszú ideje. Az elsőnek leküzdése nem áll hatalmunkban, a másodikéhoz azonban akadhat még egy-két fogódzónk, mindenek előtt az, hogy e küzdelem minden eszköze nem más, mint saját magunk szellemisége. Tudom azt is, hogy az önreformálás a legnagyobb követelés és lehetséges az is, hogy a teljesülés csak szép álom, s belőle a miénknél értelmesebb kor is csak részeredményeket tud megvalósítani. De ki tilthatja meg nekünk, hogy még borsón térdepelve is ne álmodhassunk szépeket? Budapest. Kerecsényi Dezső. Evangélikus leányközép" és középfokú iskoláink 1932-33. éve. Lapunk múlt évi február számában közölt hasonló című és tárgyú cikkemnek megfelelően közlöm a legutóbbi tanév értesítőinek jellegzetes adataiból az alábbiakat. Talán nem fölösleges az évi beszámolók eredményeinek egybevetése. így nemcsak „saját kárunkon“ okulunk, sőt egymásnak sem csak „kárából“ tanulunk, hanem egymás bevált eljárásait, elért eredményeit saját iskolánkban is meghonosítva mind jobban megközelítjük közös pedagógiai célunkat : egyház, nemzet, emberiség szempontjából minél tökéletesebb eredmény elérését a növendéknek minél kisebb megterhelésével. Leányközépiskoláink (és polgári iskolánk) múltjára, fenntartó- és feliigyelőhatóságára nagyrészt a múlt évi adatok érvényesek.
