Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 3. szám - S. Szabó József: Félszázados egységes iskolai szervezet, tanterv és rendtartás
PROTESTÁNS TAS VdYI SZEMLE ill) Kétségtelen, hogy a zsinati törvény szerint a tanügyről általában az egyházkerületek intézkednek, a konvent az egység biztosítása végett csak a kereteket, az általános elveket mondja ki, melyeken belül a kerületek szabadon rendelkezhetnek, de az is igaz, hogy ezzel az elkülönző szabadsággal az iskolák szervezetére és tantervére nézve eddig nem éltek. S ez bölcsen és jól is van így, mert ellenkező esetben az egységben rejlő hatalmas erő és minden előny ismét veszendőbe menne. Éppen az egységes szervezet és tanterv az a kiváló nagy haszon, mely a régi, szétszórt, particuláris magyar református tanügyet összhangba hozva, iskoláinknak üj és virágzó korszakát nyitotta meg. A konvent és vele együtt a középiskolai törvény teremtette meg a református egyházban azt a szellemet, mely a református tanügyet 300 esztendő után végre egyesítette s az egytípusú intézeteket egyenlően rendezte. A sok megpróbált hat, hét, nyolc és kilenc osztályú teljes gimnáziumokat egyöntetűen nyolc osztályú iskolákban szervezte meg. Igaz, hogy gimnáziumaink a maguk egészében nem sok ideig éltek a református konventi tantervvel, mert egymásután vették igénybe az államsegélyt, mely az állami tanterv használatára kötelezte őket, de az ősi nagy főiskolai gimnáziumok (Debrecen, Sárospatak, Nagyenyed) és a hosszabb ideig ki nem egészített s így államsegélyben nem részesült kis gimnáziumok a konventi tantervét követték. Egyébként is a középiskolák állami és konventi tanterve között lényegesebb eltérések nem voltak s az orsz. törvény értelmében nem is lehettek. A tananyagbeosztásnál a konventi tanterv, régi hagyományokhoz ragaszkodva, a filozófiai propedeutikát két évre, a VII. és VIII. osztályban vette fel heti 2—2 órán, míg az állami csak a VIII. osztályban heti 3 órán ; az irodalomtörténetet is a VII. és VIII. osztályra osztotta be a konventi tanterv, az állami ellenben ezt is csak a VIII. osztályban taníttatta. Apróbb különbségek : a magyar nyelvből a konventi tanterv összesen heti 26, az állami 30 ; latin nyelvből a konventi 46, az állami 48 ; mennyiségtanból a kon- venti 26, az állami 25 órát ír elő. A görög nyelv, földrajz és természetrajzi heti tanórák között is van a konventi és állami tanterv között 1 1 óra különbség. Végeredményben, a testgyakorlási és szépírási órákat is beleszámítva, úgy a konventi, mint az állami tantervben a tantárgyak heti óráinak összes száma 230. A tananyag mindkét tantervben, a latin auctorok csekély eltérésével, párhuzamosan halad. Ámde a konventi tanterv, szintén a református egyház régi tradíciói alapján, az éneket is fölvette a tantárgyak közé heti 12 órán, amellyel meghaladta az állami tantervet. A középiskolai tanterv tovább fejlődéséhez hozzátartozik még az, hogy a közoktatásügyi minisztérium 1800-ben újabb módosított tantervet készíttetett részletesebb methodikai utasításokkal együtt, s mint a konventi tanterv diadalát hirdethetjük, hogy ebben már az irodalomtörténet szintén két évre, a VII. és VIII. osztályon van beosztva s a mathematikai órák száma is hetenként 26-ban van
