Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 3. szám - S. Szabó József: Félszázados egységes iskolai szervezet, tanterv és rendtartás
PROTEST Á MS TANÜC YI SZEMLE 95 Az egyetemes Konvent u. i. az egész közép- és felsőoktatási tanügy összhangjaiba hozatala és fejlesztése érdekében az 1883. és 84-ik években állapította ezt meg, mégpedig a theologiai akadémiára és tanítóképzőintézeire nézve 1883 szeptemberben, a középiskolára nézve 1884 március havában. Az ekként megállapított szervezetet, tantervet és rendtartást aztán alkalmazkodás végett azonnal ki is adta.1 Méltó, hogy megemlékezzünk erről a nagyjelentőségű eseményről, mely a református oktatásügy történetében korszakot alkot. Hogy fontosságát kellőleg méltányolhassuk, egy kis tanügy- históriai visszapillantást kell vetnünk az ezt megelőző időkre. A XVIII. század végéig a magyarországi református tanügy tulajdonképpen két főiskolának, a debreceninek és sárospatakinak hatáskörébe tartozott. A pápai kollégium a kiüldözés és lefokozás következtében hosszú ideig megszűnt a református oktatásügy jelentősebb tényezője lenni. Erdélyben Nagyenyed mellett Kolozsvár és Marosvásárhely is osztozott a kisebb iskolák irányításában és vezetésében. A magyarországi két nagy vezériskola jórészben egyező, csak kis részben eltérő szervezetben és szellemben működött. Belső iskolai életük és tanítási rendszerük külföldi minták után a hazai viszonyokhoz való alkalmazkodással tradicionálisan alakult ki. A tanítás nem megállapított rend és formák között, hanem jóformán a tanárok egyénisége szerint történt, s ehhez képest erős hullámvonalakban folyt. Az anyaiskolákat követték a vidéki particulák vagy kis gimnáziumok és még kisebb grammatikai iskolák, miután tőlük kapták rektoraikat. Még ezek is meglehetősen nagy szabadsággal működtek saját hatáskörükben, minélfogva a magyar református iskolák a XVIII. század végéig eléggé változatos képet tüntetnek fel a. tanítás terén. A szervezet, fegyelmezés és kormányzás már sokkal egyöntetűbb volt. Legnagyobb fogyatékosság mutatkozott a tananyag kiszabásában, elrendezésében és a tanítás módszerében. Csak a XVIII. század külföldi reformkísérleteinek hatása alatt kezdtek ezekre nálunk is különösebb figyelmet fordítani. Még a Ratio Educationis előtt 1770-ben jelent meg két fontos tanterv és rendszeres utasítás ; egyik a debreceni kollégium Methodusa, másik az erdélyi református főkonzisztóriumtól kiadott tanterv és tanításmód. Ezek nyilván mutatják, hogy a református iskolák a Ratio Educationist megelőzve és attól függetlenül kezdették meg a tanítás pedagógiai elveken nyugvó, methodikus, korszerű rendezését, mellyel egy olyan több mint 100 éves időszakot nyitottak meg, amikor az iskolaszervezeti és tantervi kérdések szinte állandóan foglalkoztatták a református egyházat és tanintézeteit. El kell azonban ismernünk, hogy ebben része van a nemsokára (1777) kiadott Ratio Educationisnak is, melynek kiváló tanítási rendszere ösztönzőleg hatott a református 1 Theologiai akadémiák, tanítóképző intézetek, középiskolák szervezete és tanterve Középiskolák belrendtartására és fegyelmezésére vonatkozó szabályok. Kiadta Tóth Sámuel konventi jegyző. Debrecen 1884. 47. I.
