Protestáns Tanügyi Szemle, 1933
1933 / 12. szám - Belföldi lapszemle
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 379 szintén megpróbáltak ugyan, de nem nagy sikerrel. Utal rá, hogy ,,a vallásos nevelés, speciálisan a katolikus nevelés nagy segítőt nyert a cserkészetben“ (9. 1.). Érdekes a mi szempontunkból alábbi megjegyzése : „a protestáns cserkészek jobban megértik a cserkészet kiváló értékét és jellemfejlesztő hatását, mint a katolikusok, . . .talán azért, mert vallásukban kevesebb a pozitív törvény, mint a katolikusban“ (11. 1.). A 3—4. sz.-ban Dr. Bátori József : Középiskola—nevelőiskola címen a mai középiskola nevelési munkájának akadályai közt az intellektuális túlterhelést, a sportőrületet, a tánc, zene, nyelvek, gyorsírás tanítását említi. Eszményül a vallásos világnézet alapján áiló jellemnevelést jelöli meg s egyenesen a fiúk egész életének programm- adását, rendezését várja a jövő iskolájától. Szükséges, hogy a nevelő tanárok együtt éljenek a fiúkkal (elismeri azonban az ú. n. szaktanárok munkájának értékét is). A testnevelés és a cserkészet körében nyílnék igen sok alkalom a jellemnevelésre. A középiskola átalakulási stádiumban van — az ideált elsősorban a katolikus világnézet képviselői valósíthatják meg. Az 5—8. számban Tamás Viktor a családi nevelés válságát néhány éles színnel mutatja be. A gyermek gondozásának hibái gyanánt főleg hármat említ : 1. Intelligens családok gyermekeinek feltűnő elhanyagoltsága. 2. Egyszerű családok gyermekeinek szemetszúróan igényes öltöztetése, nevelése. 3. Jómódú családok gyermekeinek nevelésében minden téren mutatkozó esztelen túlzás. Utal a családi élet felbomlásában, a család gazdasági alapjainak megrendülésében, a nevelésben mutatkozó tekintély-hiányban jelentkező szörnyű veszedelmekre. A válság lényegét a nőkérdésben látja ; a nőt a kapitalista termelés kivetette a családból s a kapitalizmus teremtette meg a divatot is, ami a meg nem értett (bőven költekező) és a cseléd-asszony közt esztelen versenyt idézett elő. Az új nőtípus ruházati igényei annyira megnőttek, hogy azt kereső férfi kielégíteni nem képes. Az új női típus átalakította a családot ; a férj sokszor csak pénzkereső igavonó, viszont a gyermek elkényeztetett csecsebecse. A cseléd-asszonyról mély szánalommal szól : ,,ő a liberális kapitalizmusnak legszánandóbb áldozata". A család válságának okát tehát a divatkapitalzmus és az ellene való harc legszimpatikusabb szimbóluma a Gandhi-rokkája. —- Nagyon gazdag tartalmú cikk ,,A gráci egyetem legrégibb magyar hallgatói“ c„ Dr. Relkovic Néda tollából (122—135. 1.). 1586—1640-ig 205 magyar tanulót mutat ki s több ismeretlen adatot hoz napvilágra. Az Egyetemes Philologiai Közlöny I—II. füzete közli Pauler Ákos elnöki megnyitóját, amit A Klasszikus Műveltség Barátai Egyesületében tartott A klasszikus műveltség értéke címen. Utal arra, hogy a humanisztikus iskola már történeti eredetében elite-iskola volt s ma a szélesebb néprétegeknek oda betódulása megrontotta. A gimnázium tanterve már nem képzőanyagok gondosan megválasztott gyűjteménye, hanem közönséges túlzsúfolt lexikonná lett. Ez demoralizálta az iskoiát, mert felületes látszatmunkához szoktatta, viszont az ifjú lélek kibontakozását is megzavarta. Rámutat arra is, hogy az 1924:XI. törvénycikkben kialakult három iskolatípust rendeletileg „a törvény nyílt mellőzésével“ megbontották s határozottan kíván „tanügyi jogbiztonságot“, „hiszen minden nyugodt és elmélyedő iskolai munka lehetetlenné válik, ha a tanterv lényegbevágó módosítása rendeletileg bármely pillanatban bekövet- kezhetik" (7. 1.). „Elvégre is a magyar kultúra életbevágó érdekei nem lehetnek avatatlan miniszteri kedvteléseknek kiszolgáltatva !“ A görög-latin gimnázium feltétlen megmaradása mellett tör lándzsát: „maradjon ez a tehetségesek, a válogatottak iskolája". A Magyar Pedagógia 5—6. számában Radáik Olga Korunk nevelésének főbb problémáiul a következőket tünteti fel. A táguló körű humanizmus szocializmusba vezet át s a munka, mint szociális érték általános elismerésben részesül. De az emberi munka a gépekkel agyonterhelt világ mechanizmusával találkozik s a munkát értékelő ember maga is géppé válik. A gép viszont felkelti az ifjúság csodálatát : erkölcsi, lelki erők növeléséről, megbecsüléséről egyre kevesebb szó esik, „egy hangos, eldurvult, a gépek imádatába fulladt
