Protestáns Tanügyi Szemle, 1933

1933 / 12. szám - Arató Amália: A játék a modern nyelvtanításban

346 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE gazdagítja a képzeletvilágot, élesíti a megfigyelést, jó iskolája a helyes ítéletek kialakulásának, színessé teszi a fantáziát. Nagy befolyást gyakorol az erkölcsi fejlődésre is, amennyiben felébreszti a szociális érzést, önuralomra nevel, s megtanít arra, hogy önzetlenül örüljünk embertársunk sikerének. Az angol nevelésben igen nagy fontosságot tulajdonítanak a játék jellemző erejének. Büszkén hangoztatják, hogy az angol nemzet gyermeke tud legszebben veszíteni a játékban. A pedagógia mindezideig csodálatosképpen nem használta ki eléggé a játékban rejlő értékes erőket, különösen nem a középiskolai oktatásban. Pedig világos, hogy a gyermek jóformán minden testi­lelki ügyességét és tudását játszva tanulja meg és gyakorolja be. A munkaképességet és munkaszeretetei a játéknak ösztönös mozgásaiból kell kibontakozásra segítenünk. A nevelésben arra törekszünk, hogy a játékban ezek a fiziológia: szükségszerűségképpen végzett mozgásokat egyenletesen növekvé részben értékes fizikai és psychikai munkává alakítsuk át. Mikor a gyermek a középiskolában idegen nyelv tanulását kezdi, akkor még a maga gyermekkorát éli. Le kell szállnunk hozzá, hogy megértsük korát, érzületét, hajlamait. A játék nyelvén férhetünk legközelebb az ő értelméhez, s bonthatjuk ki észrevétlenül játé­kos kedvéből az idegen nyelv tanulásával járó komoly munka- képességet és munkaszeretetei. Ha a munka az iskola formalizmus? helyett kissé játék színezetet kap, az csak fokozza az élénkséget, érdeklődést, kedvet és eredményt. Hogy milyen messze lehet menni? A szükséges fegyelem majd meg fogja szabni a kellő határokat. Az a fontos, hogy erről a „játékról“ csupán a gyermek érezze, hogy játék. A tanárnak ez igen nehéz és fárasztó munka. A pedagógusokat erősen foglalkoztatja az a probléma, hogyan lehet az élő nyelvek tanítását eredményesebbé tenni. Vizsgálták a beszédnek mint életjelenségnek fiziológiai és psychológiai törvényeit, az anyanyelv megtanulásának folyamatát, s tudományos munkájuk eredményeit foglalták össze az élő nyelv tanításának psychológiai módszerében. A modern nyelvek tanításában főképpen ez a módszer nyújt nagyobb alkalmat a játékban rejlő pedagógiai értéjcek kihasználására. Azt akarjuk elérni, hogy tanítványaink az idegen nyelven ki tudják fejezni magukat, olvassanak, írjanak, s nyelvtudásukat grammatikai fegyelmezettséggel tegyék maradandóvá és értékessé. Az általános műveltséget adó és magasabb tanulmányokra előkészítő iskola célja nem is lehet más, sem a fiúk, sem a leányok számára. Az idegen nyelvek tanítását a szemlélethez és ítéletfunkciókhoz közvetlenül kapcsolódó mozgásokkal és mondatokkal kezdjük. A középiskolában az idegen nyelv tanítása három fokozatra tagozódik. Az alsófokon a mindennapi élettel kapcsolatos beszél­getések vannak, a köréjük csoportosuló olvasmányokkal és nyelvtani ismeretekkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom