Protestáns Tanügyi Szemle, 1933
1933 / 1. szám - Belföldi és külföldi lapszemle
30 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE érezhető Montessori hatása. Nagyon terjed Franciaországban az iskolának munkaközösségül beállítása (még újságot is adnak ki a gyermekek). Általában a fegyelmezettség, rend uralkodik s a francia iskolázás egyre jobban alkalmazkodik az élethez. S. B. Reeueil Pédagogique. Mars et Septembre, 1932.) (A Népszövetség titkárságának kiadványa, Genf.) A „Reeueil Pédagogique“ ezévi márciusi és szeptemberi száma igen érdekes és magyar szempontból különösen figyelemreméltó cikkeket tartalmaz. A Reeueil Pédagogique-ot (pedagógiai kötet) a Nemzetek Szövetsége adja ki Genfben. Az 1932 márciusi szám arra buzdít, hogy ismertessük meg a tanuló ifjúsággal politikai életünk fontos szervét: a Nemzetek Szövetségét. Szükséges, hogy az ifjúság tudja : mi a Nemzetek Szövetsége, tudja mik a céljai, milyen a munkaköre, mert csak így képes hasznos és lelkes tagjává válni majd felnőtt korában. A világháború utáni zilált, deprimált hangulatú világban élünk ; békét sóvárog minden nép. A Nemzetek Szövetsége meg akarja teremteni a világbékét. De ez csak úgy sikerülhet, ha mindenki híve lesz a Nemzetek Szövetségének. — Zimmern Alfred, az oxfordi egyetem tanára pontos utasításokat ad arravonatkozólag: hogyan ismertessük meg a tanuló ifjúsággal a Nemzetek Szövetségét. 1. Ne csináljunk propagandát a Nemzetek Szövetségének. 2. Ne adjunk rideg tudósítást, statisztikát. 3. Ne essünk romantikus túlzásokba, ne tekintsük ezt az alakulatot tisztán emberbaráti intézménynek. Hanem : 1. Legyen a tanár is híve a Nemzetek Szövetségének. 2. A modern nyelvek, földrajz, gazdaságtannal kapcsolatosan ismertesse meg velük ez intézményt. 3. Tegyék kellemessé az oktatást az idegen országokba való csereutazások, kölcsönkönyvtárak stb. Ebben a kötetben fölvetik előttünk a nemzetközi iskolák gondolatát is és a nemzetközi iskolai ellenőrzők gondolatát is. Ez legkönnyebben az egyetemi oktatásban lenne megvalósítható. A Reeueil Pédagogique szeptemberi száma magyar szempontból még jelentősebb problémát vet föl, mint a márciusi szám. A „désar- mement moral“ az „erkölcsi leszerelés“ kérdését tárgyalja. Az erkölcsi leszerelés kiegészítője, de sok tekintetben conditio sine qua non-ja az általános, valóságos leszerelésnek. Igazi leszerelés csak úgy létesülhet, ha a nemzetek lelkileg is békések és megértőek egymással szemben. Az erkölcsi leszerelés egyedüli módja a nemzetközi intellektuális együttműködés. Magyar részről gróf Apponyi Albert szól hozzá e kérdéshez. Addig, amíg Magyarország csonka, addig, amíg magyarajkú testvéreink idegen uralom alatt nyögve, idegen iskolába kénytelenek járatni gyermeküket; addig, amíg ez az ország így vergődik egy igazságtalan béke súlya alatt; addig nem lehet szó erkölcsi leszerelésről — mondja Apponyi. Nem háborúra gondol ő, csak várja azt az időt, amikor a nemzetek együttműködése által a megértés, a nemzetek jogainak és igazának elismerése s a kölcsönös tisztelet belátja végre
