Protestáns Tanügyi Szemle, 1933
1933 / 4. szám - F. Kiss István: Az élményszerűség elve
138 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE kihagyja a genus-szabályokat, a görögből a rövid és hosszú magánhangzók megkülönböztetését. • A túlterhelés elkerülése, a megfelelő tanulmányi eredmény elérése jórészt a tantervcsinálókon fordul meg : bölcs mérséklet kell az anyag megszabásánál és nagy körültekintés az anyag osztályonkénti elosztásánál. A klasszikus és modern nyelvek osztályonként olyan elhelyezést nyerjenek, hogy egymásnak támaszul, ne akadályul szolgáljanak ; hogy a tanuló nyelvtudása és nyelvérzéke egészséges alapon fejlődhessék. Még ennél is fontosabb azonban talán az, hogy a klasszikus és modern nyelvtanárok ne álljanak két ellenséges táborként egymással szemben, hanem megértő, hű szövetségesként támogassák egymást. Megértő, egybevágó együttműködés a rokontárgyak tanításában és harmonikus beleilleszkedés az iskola összmunkájába és szellemébe, ez a conditio sine qua non. A tantervi tévedések nem lehetnek annyira végzetesek, ezeket a gyakorlat idővel kiküszöböli vagy kiegyenlíti. Csak az iskola szelleme legyen egészséges és egybehangzó. Budapest. Láng Margit. Azon gondolatok közül, amelyeket a modern pedagógia kitermelt, a hasznosíthatóság szempontjából kétségkívül az élményszerűséget illeti az elsőbbség. Ez a jellemzője lényegileg a Montessori-féle nevelési rendszernek, az ú. n. Új iskolák módszeres eljárásának és ennek a jegyében folyik le most nálunk a népiskolák belső életének megújhodása is. A módszerjavító törekvések eredményének gerincét ez az elv fejezi ki. Tapasztaljuk is lépten-nyomon e fontos módszertani elv gyümölcsöző voltát. A fogalmazási témák között az élményeknek jut legnagyobb szerep, mert azok a fogalmazások, amelyeknek anyagát élmények képezik, a legsikerültebbek a fogalmazás tanításnak nemcsak haladottabb, de kezdő fokán is. Bizonyosra veszem, hogy e megállapítás nem csupán a népiskolai tanulók fogalmazására igaz, hanem a középiskolai tanulók fogalmazásaira is. Ugyanez a helyzet a többi tantárgyaknál is. Mihelyst gondolnak arra, hogy az elsajátítani szándékolt ismeretet növendékeink valamilyen formában, valamely úton- módon át is éljék, necsak halljanak róla, necsak a tanító elbeszéléséből vagy előadásából ismerjék meg, az eredmény feltűnően kedvezőbb lesz. Megérdemli hát e kiváló módszeres alapelv, hogy vele foglalkozzunk. Az élmény pontos, logikai meghatározása nem könnyű feladat. Nem is ezzel kezdem, hanem ezzel végzem, mert ebben látom fejtegetésem célját. Az élmény szót azért használom fejtegetés közben is ; egyelőre rábízom az olvasóra a szónak tartalommal való kitöltését. Az élményszerűség elve.