Protestáns Tanügyi Szemle, 1933

1933 / 1. szám - Özv. Koncz Aurélné: Dóczy Gedeon emlékezete

PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 5 Az 1874 február 24-i presbiteri jegyzőkönyv tanúsága szerint a leánynevelőintézet ügyeinek vitelére alakított küldöttség az igaz­gatói állás betöltésénél, a jónevű jelöltek mellett, Dóczy Gedeonra is gondol, a miskolci leánynevelőintézet igen jóhírű volt igazgatójára, ki tapasztalati tényekkel igazolta már a leánynevelésre való ráter­mettségét. A bizottság elnöke csak tartózkodással és csaknem minden reménység nélkül fordul hozzá és nagy az öröme, mikor Dóczy a felhívásra olyan feleletet ad, mely szakképzettségét, lelkesültségét és készségét mutatja. Személyesen is megjelenvén Debrecenben, fel­lépése, megnyerő modora és programmjával teljes mértékben meg­nyeri a bizalmat s a debreceni egyház örömmel és egyhangúlag választja a leánynevelőintézet igazgató-tanárává. 1874 szeptemberében foglalja el állását. Igazgatása 34 esztendeje alatt megvalósítja terveit s a nőneveidét magas színvonalra emeli. A Gondviselés megadja neki, hogy meglássa magvetésének aratását. A nyolcosztályú leánynevelőintézetből, melynek négy felső osztálya kb. a polgári iskolának felelt meg, elsőrendű felsőbb leányiskola lesz, 1891-ben. Ennek nemes törzsébe oltva, szervezi az egyház 1900-ban a tanítónőképzőintézetet. Emellett megmarad a négy- ossztályú elemi iskola és külön kézimunka- és kereskedelmi tanfolya­mok is működnek az iskolával kapcsolatosan. Igazgatása utolsó éveiben merül fel a leánygimnázium szervezésének szüksége, de ennek a tervnek 1913-ban történt megvalósulását már nem éri meg. Az általánosan Dóczy-intézetnek nevezett leánynevelőintézet jó lúre egyre nő és a messzebb vidéki középosztály is örömmel küldi ide gyermekeit, kivált, mert internátus is van az iskolával kapcsolat­ban, melyben a finomabb modor, nyelvek, zene és tánc elsajátítá­sára is gondot fordít az igazgató. Neje, Levier Emma, itt is hű segítő­társ, 1876-ban bekövetkezett haláláig. Elhunyta nagy veszteség az iskolára is, de a népes családra is, melynek védangyalául egy éppen olyan nemes és önfeláldozó nőt rendel a Gondviselés, mint amilyen L. Emma volt. Dóczy Gedeon második felesége a dobsinai szárma­zású Fisher Ilona, kit 1878-ban vesz nőül. Az idők folyamán még öt gyermekkel szaporodott család, és az internátus vezetése éppen elég gondot ad a hű asszonynak, ki minden női erények mintaképe. A társasélet örömeit alig ismeri, a gyermekek nevelése egészen elfoglalja s minden igyekezetével biztosítani akarja a zajos családi körben férje nyugalmát és pihenését. Én tanúja voltam a mintaszerű házvezetésnek és mindenre kiterjedő gondosságnak, mert Debrecenbe való meghívatásom után a Dóczy Gedeon házában találtam meleg otthont s tagja voltam a népes házikörnek. Láttam a család benső életét, hol minden és mindenki a családfő akaratához igazodott, ki otthon is feltétlen tekintélyt tudott tartani. Már akkor férfisorban levő fiai : József, a dalköltő és Emil, a szintén költői hajlamú jogász, később Debrecen város ügyésze, nem szakadtak ki a családból s ha nem is laktak otthon, étkezni hazajártak és soha el nem mulasz­tották a pontos órát, mert tudták, hogy atyjuk ragaszkodik a rend­

Next

/
Oldalképek
Tartalom