Protestáns Tanügyi Szemle, 1933
1933 / 3. szám - Megjegyzések
116 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE mindenkit önzetlen munkára serkenthet s arra a meggyőződésre vezethet, hogy még a mai nehéz körülmények közt is sikert ígér a lelkesedéssel párosult tehetség. Böhm Dezső. Országos Középiskolai Tanárejiyesiileti Közlöny decemberi száma közli I)r. Kisparti Jánosnak Debrecenben tartott előadását a középiskola sorsáról. Megemlékezik Osváth Gedeonnak, az aszódi reálgimn. ny. igazgatójának Küzdő lelkek címen írt misztériumáról, melyet mi is ismertettünk könyvszemlénkben, és elismeréssel emeli ki értékeit. Magyar Tanítóképző egyesített január—februári számában Kemény Ferenc Lelki leszerelés című cikke olvasható, melyben megállapítja a neves szerző, hogy mi, magyarok, nem szerelhetünk le, míg a rajtunk elkövetett igazságtalanságok jóvá nincsenek téve, de itthon kell lelkileg leszerelődnünk, hogy kormányunk hívásának megfelelőleg egységbe tömörüljön a magyarság. Ebben pedig a tanároknak, tanítóknak első szerepük van. Megemlítjük, hogy lapszemléjében közlönyünkről is megemlékezik. A Magyar Gyógypedagógia decemberi száma Klug Pétertől a gyógypedagógiai intézetek 1931—32. évi működését ismerteti, Szondi Lipót ugyanitt a gyógypedagógia állásáról értekezik Hollandiában. Igen bő lapszemle egészíti ki ezt. Népoktatási Szemle január—márciusi számát Mitrovics Gyula nyitja meg általános érdekű cikkével a köznevelés egységes szervezése címen. Ettől azt várja, hogy egységes életfelfogást és azonos tendenciákat visz bele az életbe és ezzel a kulturális és erkölcsi integrálásnak állandó tényezőjévé lesz ; a másik előnye, hogy mindenki a maga helyére kerül, mert egymáson épülnek majd fel az összes iskolafajok. Padányai Andor népoktatásunk egységéről ír báró Eötvös József elgondolásában. Ezután cikksorozat következik az elemi és középfokú oktatás kapcsolatának kérdése címen, melyet Zibolen Endre gimn. igazgató, Molnár János polg. isk. tanár, másfelől Stelly Géza elemi isk. szakfelügyelő és Horváth Károly elemi isk. igazgató fejtegetnek mindkét félre tanulságosan. Néptanítók Lapja januári számában az iskolaudvar tervszerű befásításáról ír Sugár Béla, a januári második számban Keleti Adolf a szülői ház és iskola kapcsolatáról, a februári első számban a család és iskola munkájáról olvasunk Sebestyén Kálmán tollából. Evangélikus lapjaink mind több teret nyújtanak a tanügyi kérdéseknek. A Németh Károly esperes szerkesztésében s a Luther-Szövetség kiadásában megjelent Evangélikusok Lapja megszűnt, most helyébe ugyancsak az Országos Luther-Szövetség ad ki Evangélikus Élet címen lapot, mely Budapesten jelenik meg. Szerkesztője a kelenföldi egyház agilis lelkésze, Szántó Róbert, ki maga mellé vette az evangélikus egyliáz és iskola értékeit munkatársul. Az első számok sok reményt nyújtanak. Maga adja meg munkatársainak a tárgyakat, melyeket fel kíván dolgozni. így mindjárt az első számban a budapesti evang. leánykollégium jövőjéről íratott nagyobb cikket, szó van az új beígért középiskolai reformról, evangélikus iskoláink értékéről stb. Csak kitartás és a hívek részéről megfelelő anyagi támogatás fogja majd megmutatni, hogy a reménydús kezdet után, milyen lesz a folytatás. MEGJEGYZÉSEK. Az „egységes“ gyorsírás kötelező tanítása. A magyar gyorsírások rendszerközi bizottságának kiadványaképpen pár héttel ezelőtt egy füzetke hagyta el a sajtót, amely a felsőkereskedelmi iskolai tanárok szakosztályi gyűlésén dr. László Béla előadását és hozzászólásokat tartalmazza. Kétségtelen dolog, hogy a gyorsírás tanításával kapcsolatban felmerült kérdésekben a kereske-
