Protestáns Tanügyi Szemle, 1933
1933 / 3. szám - Megjegyzések
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 117 delmi iskolai szaktanárok a legilletékesebbek véleményt mondani; az előadó László Béla pedig több mint három évtized óta művelője, több mint két évtizede tanítója és az irodalomban is művelője a gyorsírásnak. A füzetke tehát nagyon megérdemli, hogy áttanulmányozzák, akik e kérdés iránt érdeklődnek. Látni fogják, mennyire a fején találta a szeget a debreceni tanárikor s utána az O. K. Tanáregyesület debreceni közgyűlése, mikor óvást emelt az „egységes“ gyorsírás kötelező tanítása ellen. De látni fogják azt is, hogy egy túlzott s az iskola komoly feladatával össze nem egyeztethető propaganda által divattá tett áramlat hálójába került az iskola. Előadó és hozzászólók valamennyi felvetett kérdésben megegyeztek, tehát meg nem cáfoltnak kell tekintenünk azt a meglepőnek tetsző megállapítást, hogy a gyorsírás propagandája túlméretezett, mely csak reklámozza az irodai alkalmazással kapcsolatban a gyorsírástudás egyedül és talán legnagyobb előnyét, mert nincs meg a gyorsírásnak az a feltétlen széleskörű alkalmazása. Indokolt aggodalommal kérdi : mi lesz azokkal, akik a nagy reklamírozás által felkeltett ambíciótól sarkalva, megszerzik a gyorsírói, sőt esetleg gyorsírástanítói képesítést? S akik nem tudnak gyorsírás tudásukkal keresethez jutni — pedig nemcsak a tanításra, hanem az irodai gyorsírásra képesítettek nagy-nagy százaléka is ennek van kitéve —, azoknál hamar elpárolog az emlékező tehetségre felépített és tisztán gyakorlaton nyugvó ismeret. Mi célja volt akkor az erre fordított időnek és anyagi befektetésnek? Az iskolai munka szempontjából azonban sokkal veszedelmesebb, hogy az „egységes“ gyorsírás egyáltalában nem egységes, még kevésbbé megállapodott és kiforrott ismeretanyag. Temérdek szókép többféleképpen olvasható „a mondat értelme dönti el“, hogy kell olvasni. Az „r“ betű, aszerint, hogy lent van, fent van, lentebb van, fentebb van, 54-féle szóanyagot jelenthet : a „t“ ugyanígy, 69-et. A véglegesített szóképek, formák pedig ijesztően megterhelik a memóriát (pl. 700 rövidítés 1) : a begyakorlása pedig annyi időt kíván, hogy az „egységes“ gyorsírás kitalálója és kötelező tárggyá tételének kieszközlője javaslatot tett, hogy ebből, t. i. a gyorsírás begyakorlása céljából, rendeltessenek fel a tanulók reggelenkint fél 8 órára, vagy pedig 1 óra után tartassanak vissza még az iskolában. Azonkívül minden egyes gyorsírási órára való elkészülés céljából kötelezni kell másfél-kétórai otthoni munkára, mert „ennyi házi foglalkozást nyugodtan megkövetelhetünk a tanulótól“. Ha a tanári közvélemény megkerülésével sikerült neki keresztül hajszolni „egységes“ gyorsírásának kötelezővé tételét, ki tudja, vajjen nem sikerül-e ezt is elrendeltetnie? Mert hogy kik jutnak szóhoz és miféle befolyások érvényesülnek az iskola ügyeiben, ott van a rettentő példa, melyszerint a hivatalos megbízásból írt tankönyv szerzője — noha a magyar nyelvtudomány egy részletkérdésére vonatkozik a munkája — nem tud különbséget tenni képző és rag között 1 Ilyen elszomorító jelenség még nem fordult elő a magyar iskola életében I Szabó Márton• A magyar tanárság, általában tisztviselő osztály anyagi helyzete mind szorongatóhbá válik. Az állam és különböző fenntartótestületek (egyházak, községek) a szükség fojtogató karjai között egyfelől folyton csökkentik fizetését, másfelől több helyen még a csökkentett javadalmat sem tudják neki megadni. Ilymódon valóban küszködnie és nélkülöznie kell, hogy megélhessen. A múlt ősszel az új kormány lelkesítő szózataival szinte fölrázott bennünket csüggetegségünkből és reményt öntött belénk. Szemlénk szerkesztőbizottsága akkor úgy gondolta, hogy a tanárság anyagi helyzetét higgadtan, de alaposan több oldalról meg kell világítani s tüzetesen feltárni az e részről fenyegető nagy veszedelmet. Azt hittük, hogy a lavina gördülését ilyen módon talán meglehet állítani és a tanárság anyagi helyzetében azt a létminimumot biztosítani, amely munkásságát, ha nem is belső nyugalommal, de legalább nem örökös aggodalommal és feldúlt lélekkel lehetővé teszi. Készültünk is az anyagi kérdésnek Szemlénk hasábjain való tárgyalásához s a különböző oldalról
