Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 2-3. szám - Horváth Károly: A földrajztanítás segédeszközei
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE kiállítások mindig alkalomszerűek s azoknak is kell lenniük ; de egykét évi előkészítés után megpróbálhatjuk a szülőföld életközösségeinek bemutatását is, ami megint új szempontból világítana rá a más kapcsolatban már megismert alakokra. A nyolcesztendős középiskolai tanfolyam alatt ilyenformán ez a kiállítás-sorozat bőséges alkalmat nyújthat minden növendékünknek a szülőföld teljes és bensőséges, élményszerű megismerésére. Kivált, ha kiséri egy hasonló szekrényben elhelyezett földrajzi kiállítás s egy, a phenológiai naptár módjára készült történeti naptár, amely a szülőföld nevezetes eseményeire hívja fel hónapról-hónapra a figyelmet; az országos jelentő- ségűeket talán egy-egy rájuk vonatkozó műalkotás másolatának köz- szemléretételével a műtörténet számára is gyümölcsözővé tévén. Ez volna az igazi szülőföldismertetés : minden lehető kapcsolat kihasználásával, a különböző tárgyak és tanerők munkájának tervszerű egybefogásával; olyan gyönyörűséges munka, amely elégedett, anyagilag és erkölcsileg egyaránt kellőképpen értékelt tanárkarral nem is volna megvalósíthatatlan ! (Debrecen.) Szondy György. A szemlélet az alapja minden ismeretnek, azért ez az alapfeltétele minden tanításnak. Semmi más úton nem juthatunk helyes ismerethez, mint csak szemléleti úton. Tapasztalatból tudjuk, hogy a legegyszerűbb dolgokról sem tudnak tanulóink, de még a felnőttek sem helyes fogalmakat alkotni mielőtt azt a valóságban nem látták, ha még annyit is hallottak róla. A szemléltetést sokféleképpen alkalmazzák, ezért gyakran megtörténik, hogy a hasznos mellett lényegtelent is nyújtanak, mivel a T. (T. = tanító, tanár) azt hiszi, hogy a többirányi szemléltetés, a sok szemléltetési mód csak jobban előmozdítja a szemléltetést, pedig ez az eljárás •— a legtöbbször —• csak káros a tanulókra. Sokan vannak, akik a földrajztanítás eredményét kizárólag a szemléltető eszközöktől és a tankönyvtől várják. Gyakorta megtörténik, hogy ügyes T.-nak hívják azt, aki ötletszerűen szemléltetve pl. a Boden- tavat csizmahúzó deszkához, az Appennini-félszigetet csizmához, a Marmora-tengert egérhez, stb.-hez hasonlítják. Az ilyen, látszólag érdekes tanításnak fogyatékossága éppen a külsőségben rejlik, mely lehet ugyan hangulatkeltő és tréfás, de semmi esetre sem komoly, tudatos tanítás. A szemléltetés ilyen túlhajtása káros következményekkel is járhat, mert a sok szemléltetés bizonyos fokon elveszti érdekességét, szórakozottá teszi a tanulót, figyelmét szétforgácsolja, sőt akárhányszor az iskolai fegyelmet is meglazítja. Mindezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a szemléltetés fölösleges a földrajztanítás^ A földrajztanítás és segédeszközei.
