Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 10. szám - Illyés Endre: A diákszerelem vallásos és erkölcsi elemei
320 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE hanyatlás áll be s az egész élet keserűvé válik a kötelességmulasztás szomorú következményei miatt. Az instruáló diák beleszerelmesedik tanítványába, vagy annak nővérébe ; a szerelem tárgyának méltatlan volta kiderülvén, a diák halálos csalódás rabja lesz ; a gondolatnak is magas ideálhoz (nagy társadalmi különbség miatt) mégis ragaszkodás a lélekben komoly rombolást okoz ; a lányokkal való sűrű találkozás csak fokozza a nemi életre éretlen diák vágyait; ha a csoportszerűen (egész osztály) körülrajongott lány valakit előnyben részesít, az illető ütlegekben számolhatja ki sikerének mértékét; az osztály imádatától körülvett leány gondolati bírhatásáért botrányt rendeznek a szerelmes tanár lehetetlenné tételére ; az érzéki vágyak lefékezésére szüzességi fogadalmat is tesz egyik-másik túlzó, vagy éppen nőgyülöletet fogad keserű perceiben a rajongó ifjú. Vannak még szomorúbb hangok is : „A boldogság nem mosolyog reánk a rózsáról és már le is hull... Ez az ifjú életünk teljessége ? Magára vártam ... de hasztalan . . . Mind hiába ! ... Hitünk gyenge, gyarló lábunk bukik, a hanyatló évek temetnek s sebesre marja a könny az arcunkat. Hát ez az élet ajándéka ? . . . Oh, boldog fiatalság, — óh, boldog gyermekévek . . . minek az élet, ha nincs reményem ?“ (O. A. levele.) — Jönnek a hamleti töprengések a lét és nemlét kínzó kérdéséről. ,,Ő belőle úgyse lesz soha semmi, őt nem szereti senki, ő se szeretett senkit! Csak sötét vágyak és gőgök rágják. Imrus hőstettet látott volna az öngyilkosságban s mogorván tűnődött: „miért szegezte az örökkévaló ellene kánonát ?“ A modern holló még az oltári galambbal viaskodott benne, mint Hamletben : „Lenni, vagy nem lenni.“20 Romantikus kamaszlábak gyakran visznek a temetőbe.21 Az öngyilkosság éppen a 16—25. év között a leggyakoribb. A reménytelen szerelem boldogtalanjai elvesztik az élet értelmével magát az életakaratot is. 4. „A fiúkat az ébredő nemi élet szorongatott hangulata gyakran indítja a vallással való erősebb foglalkozásra. Istenhez fordulnak segítségért az új ösztönélet harcaiban,“22 mondja Bühler. Ez a harc sokszor nagyon emésztő és fájdalmas, mivel a lélek szeretné Istenre erőszakolni vágyait, óhajait ; csodát vár és nem történik csoda ; apró ígéretek és formalitások megtartása árán nagy eredményeket vár ; az önátadás által elérhető nyugalmat, erőt a megértés csak a bele- érzés útján véli feltalálni; a magánosság félelmeiben is állítani akarja fellengző jogait, véges leikével fel akarja fogni az egész végtelent; csak rendkívüli élményekben érzi meg az örökkévalót, a minden nap élményeiben nem látja ; az egész tradicionális vallásosság bírálat, sőt kétely alá kerül s egy időre elvész a lét végső alapja is lábai alól, pedig, hogy kellene neki az Isten !... Az ifjú vallásos élménye 20 Babits : Halálfiai. 354. 1. 21 „Vigyázzon, ha fürdeni megy, hogy bele ne fulladjon, mert engem megőrjítene az a tudat, hogy maga nincs itt a földön.“ (N. E. leveléből.> E hang nem ritka. 22 Bühler i. m. 208. 1.
