Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 7-8. szám - Hazai és külföldi irodalom
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 253 hellyel-közzel hibás írása : pangyris (90. 1.) és panegirisz (30. 1.) ; chaosza, helyesen : kaosza (283. 1.) ; Fénélon Telemach-ja, helyesen : Fénelon, Télé- maque-ja (171. 1.) : 2. a nevek és címek következetlen írása : Balassi Menyhárt áruitatása, de a hős Balassa néven szerepel ; Himfy Szerelmei és Himfy szerelmei ; Magyar J.ogikácska, de már Magyar encyclopaedia stb. ; 3. mutatvány egyéb sajtóhibákból : monakör (mondakör, 17. 1.) ; Nyugateiiropa (NyugatEurópa, 30. 1.) ; Kárai (Karai, 30. 1. rena-issanc (helyesen elválasztva : renaissance, 97. 1.; ; épúgy (éppúgy, 121. 1.) ; mondd bú nélkül (mord bú nélkül, 164. 1.) ; nemcsakkeresztyén (nemcsak keresztyén, 48. 1.) ; puritantizmus (puritanizmus, 85. 1.) ; Szilágyiés (Szilágyi és, 91. 1.) ; Provenc-ba (Provence-ba, 260. 1.) Zrinyidala (Zrínyi dala, 275. i.) ; önkéntelenül (önkénytelenül, 165. 1.) ; gyúlékony lírasága (gyúlékony líraisága, 97. 1.) stb. stb. Ezek az apróbb fogyatkozások természetesen mit sem vonnak le Zsig- mond Ferenc kiváló könyvének értékéből. Az a komoly törekvés és nemes szellem, mely az egészet áthatja, méltóvá teszi annak a magasztos feladat teljesítésére, melyet eddig a Beöthy-féle tankönyv töltött be nem kis dicsőséggel. Debrecen. Péterfly László. „Világhatalom és Istenországa“. írta : Kroekcr Jakab, a „Licht im Osten“ c. német missziói szövetség igazgatója. Németből fordította Ferenczy Károly dr. leánykálvineumi lelkész és tanítónőképző- intézeti igazgató. Hegedűs és Sándor Irodalmi és Nyomdai R. T. könyvnyomdájának kiadványa. Debrecen, 1932. 190 oldal. Ára 3‘40 P. Kapható Hegedűs és Sándornál, Debrecen. Csak a nagyon mély hatást gyakorló könyvek elolvasása után szoktunk valami leküzdhetetlen kényszerűséget érezni abban az irányban, hogy az olvasás tartama alatt nyert lelki értékgyarapodásunkból juttassunk másoknak is. Ennek a belső kényszerűségnek eredménye ez az eredetiség mesterbélyegével ékeskedő fordítás, amellyel Ferenczy Károly dr. ajándékozta meg „válságban élő jelenünket“ és ugyancsak ilyen belső kényszerűségnek következménye ez az igénytelen könyvismertetés, amely csupán e lap olvasó táborának a figyelmét akarja felhívni erre a csodálatos tartalmú könyvre. A szerző szándéka Dániel könyvének behatóbb és a többi prófétai könyvek feldolgozásával kapcsolatos tárgyalása volt. Ez a terv azonban egy nagyobb és teljesebb koncepciójú munka kereteibe fért volna csak be és itt csak a prófétai könyv első hat fejezetét tárgyalja azzal a célzattal, hogy a „harcot vívó léleknek bárcsak segítségére lehetnének e fejtegetések, hogy megtanulja meglátni az Istent úgy saját életében, mint az egyetemes történelemben“. (6. 1.) Ezt a bepillantást a legnagyobb világpolitikai események legmélyebb összefüggésébe, — hogy szerző szavaival éljünk —, csak az nyeri meg, aki megtanult minden történést „sub specie aeternitátis“ nézni. (84.1.) A könyv keletkezésének történeti hátteréből ki kell emelnünk azt a tényt, hogy szerző huszonhárom évig élt Oroszországban a stundista mozgalmak nehéz óráiban és hogy ezen műve befejezése előtt meglátogatta egy moszkvai barátja, aki a háború előtt az orosz stundista mozgalomnak egyik legáldottabb munkásságú evangéli- zátora volt és aki az orosz forradalmi összeomlás idején a szovjet
