Protestáns Tanügyi Szemle, 1932

1932 / 7-8. szám - Hazai és külföldi irodalom

252

PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE

vált meg a katonaságtól, s így legfeljebb ezredes lehetett. Beöthy így is közli. A harmadik „tévedés“ csak akkor esketik latba, ha ször- szálhasogatásig pontosak akarunk lenni. Kisfaludy Károly — a könyv szerint — 1822-ben alapította az Aurorát. Helyesen : 1821-ben, hiszen ez év nov. 22-én már napvilágot látott első kötete. A tévedés talán onnan eredhet, hogy ez a kötet 1822. évre szólt.

Különös erőssége a könyvnek az olvasmányi anyag helyes, ízléses kiválasztása és a pedagógiai követelményeket teljesen kielégítő elhelyezése. A kiszemelés gondosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy minden író értékének és jelentőségének megfelelő olvasmányi anyaggal szerepel a könyvben. E tekintetben csak Balassa Bálint érdemelt volna figyelmesebb bánásmódot, olyat pl., aminőben Csokonainak volt része. A nagy debreceni poéta műveiből vett szemelvények u. i. bőségesek, e mellett híven tájékoztatnak munkássága minden rétegéről. Bár az olvasmányok mennyiségének a mostani kedvezőtlen gazdasági helyzet szabott határt — amint az „Előszó“ mentegetésképpen megjegyzi — nem billentette volna fel az anyagi egyensúlyt, ha a szerző Orczy „Bugaci csárdá“-ját és Berzsenyi „Búcsúzás Kemenes-Aljától“ című költeményét is besorozza az olvasmányok közé. Az elsőnek azért kell helyet foglalnia az olvasmánytárban, mert igazolása a szerző ama felfoglalásának, hogy Orczy a magyaros irány munkásai közé tartozik, az utóbbinak viszont azért nem szabad kimaradnia, mert fontos adalék Berzsenyi lelki portréjához.

Minden dicséretet megérdemel a könyv stílusa, ez a tömör, de nem zsúfolt, választékos, mégsem keresett, könnyű és mindenütt a szeg fejére ütő stílus. S ha hangzik is el alább pár kifogás ellene, csak azért történik, mert az irodalmi tankönyvekben a magyar stílusnak folttalan szépségében kell ragyognia.

Nehézkes mondatok : „A dallam és a kötött beszédforma Igen gyakran csak száraz tanítást kénytelen ugyan hordozni, de egyes hivatottabb tehetségek már a szívhez is szólni tudnak s több-kevesebb költői varázst éreztetni a verses szövegek néma olvasóival is.“ 85. 1. (A „tudnak“ elhagyása s a hozzátartozó mondatokban az infinitivusok helyett jelen idő segít rajta.) „Az egykorú, események világszerte való elregélésével ápolták, irányították, sőt teremtették meg a nemzeti közvéleményt. . .“ 89—90. 1. „Prózai munkái közt van magyar tudományos akadémiai szervezését sürgető röpirat, filozófiai tárgyú elmélkedések, nagy terjedelmű utópisztikus regény“. 190. 1. (Az alanyok között többesszámú is van 1) ,,.. .s ott is, egyebütt is szerelmi kalandoknak is hőse lett: de katonai vitézségének is sok jelét adta.“ 97. 1. (Sok az „is“ !) „Csokonai rokokó-kecsességű némely költeményéhez...“ 254. 1. (Csokonai némely...)

Magyartalanságok : ,,. . .hanem egy páran közülök 28. 1. ,,. . .létrehozott egy olyan munkát.“ 93. 1. ,,. . .egy pár évtizedre. ..“ 171. 1. (E kifejezésekben felesleges az egy.) „...részét az Attila köré csoportosult hún-mondakör képezte.“ 7. 1. (A német „bilden“ !) ,,. . .mindenütt túlsúlyban marad.“ 85. 1. „...a Cassandrát ültette át nyelvünkre.“ 190. 1. (A német „übersetzen“!) Helyes használatára is van példa : „ő ültette át német talajból mi hozzánk a balladát“. 275. 1. ,,. . .némely verstani szabályokra vonatkozólag.“ 197. 1. (Egyes szám kell !)

Nagyobb zavart okoznak és méltán eshetnek kifogás alá az elég sűrűn előforduló sajtóhibák. Ide tartozik: 1. az idegen szavak következetlen, sőt