Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 6. szám - P. f.: A szovjet iskolája
204 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE Az atheizmusra nevelés, az ifjúságnak a múlttól való teljes el- szakítása azonban csak negatív célkitűzések; a szovjet nevelésnek a rombolás mellett építő tendenciái is vannak, de ezek csak politikai és gazdasági természetűek. Azok a különféle tervek, amelyek majd a vetésterület növelését, a gabonaneműek hozamának, avagy az ipari termelésnek megsokszorozását célozzák, mint pl. az ötéves terv is, az iskolának is megannyi célkitűzést jelentenek. A tanulóknak nemcsak az a kötelességük, hogy tanítóikkal gyakorlatilag is résztvegyenek pl. a gabonatermelés fokozását célzó kampányban, hanem a falu lakóit arról is meg kell győzniük, hogy a vetésterület és ezzel a termés növelése létérdeke úgy az egyesnek, mint az egésznek, az orosz birodalomnak és az orosz parasztnak. Egy-egy község iskolája pl. beszedi és elszállítja a község feleslegesnek ítélt gabonáját, gyűjtéseket szervez pl. egy léghajó építésére, állami kölcsönkötvényt propagál, a kollektív gazdaságok (kolchos) gépeit ellenőrzi és kezeli. A szovjet iskola tehát nemcsupán kommunista ,,polgárokat“ nevel, hanem közvetlenül vesz részt politikai feladatok megvalósításában is. Minthogy ma a szovjet legaktuálisabb problémája a birodalom teljes indusztrializálása, az iskolát is egy új, annak munkáját alapelveiben átformáló feladat elé állították. Az új jelszó az iskola politechnizálása. Ez abban áll, hogy az oktatás a tanulót az „általános műveltség“ helyett sokoldalú technológiai ismerethez és ahhoz a képességhez juttassa, hogy a birodalom általános, tehát mind mező- gazdasági, mind ipari termelésében tájékozódni tudjon. Az iskola és a mezőgazdasági, vagy ipari üzem a legszorosabb kapcsolatban legyenek egymással : az iskola csak előkészítő az üzemi munkára. Ez az előkészítés úgy történik, hogy a tanulók a termelés fogalmával, történetével, törvényeivel, a termelés velejáró szociális vonatkozásokkal megismerkednek, másrészről azonban gyakorlatilag is részt vesznek a termelésben. Minden iskola egy bizonyos üzemmel áll összeköttetésben, amellyel szerződést köt. E szerződésből kifolyólag az iskolának jogai és kötelességei vannak az üzemmel szemben. Joga az pl., hogy a tanulók tanítóikkal bármikor megjelenhetnek az üzem területén, ott mindent megszemlélhetnek, egy-egy munkanemben egy-egy feladatot meg is oldhatnak. Az iskola kötelessége, hogy az üzem munkásait az ötéves tervben vállalt munka teljesítésére buzdítsa, a munkásokat ellenőrizze, a munkát számonkérje. Az üzem a maga iskoláját, vagy iskoláit köteles fenntartani, dologi és személyi kiadásait fedezni. Különösen nagy súlyt helyeznek a kollektív mezőgazdaságok iskoláinak, tehát a falusi iskoláknak a politechnizálására. A forradalom kezdetén azt a célt tűzte ki az orosz pedagógia, hogy az iskola a gyermeket alkotó tevékenység által alkotó munkára nevelje. Ma azonban az orosz iskola nemcsak, hogy teljesen gyakorlati irányú iskola lett, hanem a politechnizálás jelszava alatt politikai eszközzé süllyedt, az ötéves terv mielőbbi végrehajtásának
