Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 6. szám - Soós Béla: Protestáns tudományosság és a Theologiai Szemle válsága
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 195 jelenés vácija pedig annyira komoly, hogy ezen, még ha a lap beosztásának megváltoztatása árán is okvetlenül és sürgősen változtatni kell. Oka különben ennek is van : hogy a lap hitelbe készül! Csak éppen azt ne gondolja valaki, hogy ezeken a bajokon a lap megszűnése segítene ! Ez a szó legteljesebb értelmében a fürdővíz és gyermek egy lendülettel kiöntését jelentené. Teljességgel lehetetlennek, mert nemcsak a jelen, hanem a jövő református tudományosságát is végleg megölő felelősségtelen eljárásnak tartom, hogy az egyetlen magyar tudományos theológiai lap megszüntetését bárki, bármely címen követelni vagy javasolni merné. Legfeljebb arról lehet, — — van ! — szó, hogy a jelenlegi szerkesztő kezéből kivéve, más helyen, más emberekkel jelentessék meg a lapot. Azt hiszem, ennek nem is volna semmi akadálya, ha a lap üzletnek is rentábilis lenne. De ennyi áldozatot, amennyibe eddig került a lap, bizonyára nem fog magára venni önzetlen szolgálatul egyetlen más tényező sem. És még egyet. Elvégre tisztán kell látnunk a magyar theológiai fősikolák- nak Debrecenhez, mint egyetemi fakultáshoz való viszonyát. Ha egyáltalában remélhető magyar tudományos theológia, ez csak Debrecen és Sopron kikristályosodási ponttal képzelhető, mert egyedül az egyetemeknek van módjuk áldozni, irányítani, könyvtárat beszerezni tervszerűen és állandóan tudósokat nevelni. A legnagyobb rövidlátás volna tehát a lapot elzárni evangélikus testvéreink elől — mint a Kálvinista Szemle kifejezetten kívánja, — sőt ezt a kapcsolatot a legkomolyabb állandó együttműködéssé kellene kiépíteni. Éppen a Prot. Tanügyi Szemle a példa rá, hogy mi egymás véleményének a tiszteletben tartása mellett igenis élhetünk testvéri közösségben és alkothatunk maradandót. A két egyetemi theol. fakultás tanári kara és felnövekvő ifjú tudósai lehetnek egyes-egyedül az a gárda, amelyik meg fogja teremteni az önálló, sokat siratott magyar protestáns tudományos irodalmat. Az egyetemi tanárok a maguk nyelvismeretével és külföldi összeköttetéseivel a külföldön is érdeklődést kelthetnek lapunk iránt. A Theológiai Szemléről Baldensperger párisi professzor elismeri, hogy felette áll a francia folyóiratoknak, ismerteti az Ungarische Jahrbücher, a holland Onder eigen vaandel, a „Der Auslanddeutsche“ c. folyóirat — s ezek a kapcsolatok feltétlenül még nagyobb mértékben kiépíthetők volnának. A Theológiai Szemle az egyetlen magyar theológiai folyóirat, ami a külföldi nagy lapok színvonalán állva, velük felveheti a versenyt. Egyáltalában nem állítja senki a Theológiai Szemléről, hogy csak hódolat illeti, nem bírálat: ellenkezőleg, tárgyilagos bírálatot kérünk a számára ! És mi, akik a református tudományosság egy szintén rendkívül elhanyagolt mezején igen nagy nehézségek árán próbálunk új lehetőségeket keresni és teremteni, felelősségünk teljes tudatában emeljük fel javunkat a válságba jutott lap érdekében. A „leépítések“, a minden tehertől minden áron szabadulni akarás rettentő korában áldozatul eshetik ez a lap is, de akkor megint, magunk adtuk el egy tál lencséért örökségünket, megszüntettük az eddigelé legnagvobbszabású
