Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 6. szám - Gulyás J.: Comenius: Az igazi módszer dicsérete
196 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE és egyedülálló kísérletet az önálló magyar református tudomány megteremtésére. Nem hiszem, hogy ezt a jóvátehetetlen károkozást komoly felelősségérzetű református vezetőember nyugodtan merné vállalni ! Ha pedig élni akarunk, áldozatokat kell hoznunk — akármilyen keserves ez a református köztudatból egyre inkább kivesző gondolat. A lap sorsa felett állítólag az 0. R. L. E. közgyűlése fog dönteni: nagy figyelemmel várjuk az utolsó szót. Debrecen. Soós Béla* Comenius: Az igaz módszer dicsérete. A daedalusi labyrinthusról és az Ariadne fonaláról szóló meséből. Patakon mondottam az első (ú. n. vestibularis) latin-osztály felállításának idejében, 1651 február 13-án. Nagyságos pártfogóm, nemes, tiszteletes s tekintetes urak s te, tanulók egész serege ! Az Isten szent nevével jöttünk össze, hogy tanulóifjúságunk jobb rendbe hozásáról, annak számára tanulmányi hadakozásban vezető állításáról és első ujoncságuk csatározásainak szerencsés megindításáról való terveink végrehajtásához hozzákezdjünk. .Jobb szerettem volna ugyan a dolgot addig halasztani, míg e katonáskodás összes fegyvereit készen nem bírjuk, azaz míg az erre rendelt könyvek mind ki nem lesznek nyomva, amelyek nyomdászok hiányában még meg sincsenek kezdve. Félek ugyanis (hogy semmit ne tagadjak el) a nehézségektől, hogy valahol fennakadunk, vagy nehezebben haladunk előre. De mert nektek úgy tetszett, hogy a dolgot tovább ne halasszuk, inkább a ti akaratotoknak engedelmeskedem, mint az én tervemnek. Nem fogunk oly erősen hibázni, ha itt is megengedjük annak megtörténését, ami máshol általában megtörténik, hogy a kezdetén minden nyers szokott lenni. Csak ne tulajdoníttassék hibául nekem, vagy a módszernek, ha mindjárt kezdettől fogva nem látszik oly nagy haladás, amennyit kívánunk ; mert meg fogja adni az Isten, hogy mégis minden, napról- napra, nem kevésbbé jó rendbe jöjjön. Hogy titeket e reményre segítselek, elhatároztam, hogy e mai jelen alkalmat egy kis értekezéssel kezdem az igaz módszer dicséretéről és hasznáról. Hogy az én igénytelen beszédemet erről szívesebben hallgassátok, elhatároztam, hogy (a főmester példájára) példázatra nyitom számat s nektek a régiek előtt megénekelt Labyrinthus útvesztőit fejtem ki, az ugyanazon útvesztőkből való kibontakozásnak azutárr szerencsésen megtalált Ariadne-fonalával együtt. Hallgassatok meg, szíves hallgatóim ! Rajta leszek, hogy hallgatásom ne untasson benneteket s ne bánjátok meg, hogy meghallgattatok. Mert szellemi
