Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 6. szám - Soós Béla: Beszámoló a ceglédi közgyűlésről
186 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE tolmácsolta 18,000 református testvérünk érdeknélküli, megbecsülésen és szereteten alapuló együttérzését. Cegléd reformátussága kellóképpen értékeli azt a tényt — úgymond —, hogy a református tanárság avantgárdája megjelent a városban, ahol 400 éves kultúrmunka tanúskodik az élő hit erejéről. Dr. Sárkány Gyula polgármester komoly, felelősségtudattól áthatott szavai a magyar városoknak kultúr- feladataira mutattak rá. A kultúra hordozói az állam és az egyházak, de otthonadói a városok; s ha Magyarország 55 városát kiemelnők, az területileg keveset, a kultúrában azonban szinte mindent jelentene. Rámutat arra, hogy Cegléden gimnázium csak 30 éve van ugyan, azonban polgári iskolái népesek és a legelső magyar polgári iskolával, a budaival egyidősek. A kultúrában a magyar mivoltot és az örök- értékűséget nézi, felül kicsinyes elválasztó törekvéseken, amik Pannonhalma vagy Debrecen jelszóval a nemzeti egységet megbontani nem átallanák. Költői lendületű volt dr. Maday Gyulának, az Országos Középiskolai Tanáregyesület elnökének felszólalása. Mint az OKTE elnöke, és mint képviselő, egyaránt rendkívül felelősséggel járó és önfeláldozó munkát végez a tanárság sorsának javítása körül, ezért jól esett hallanunk tőle a testvéri szolidaritás, a tanári sorsközösség hang- súlyozását. Részvéttel fordul a református tanárság felé, melynek sorsa a fenntartók megingott anyagi helyzete miatt különösen nehéz, ám reméli, hogy mikor lét és nemlét kérdéséről van szó, a magyar nemzet nem hagyja elveszni az iskolákat, amik nem mesterségesen nevelt üvegházi palánták, hanem a népakarat alkotásai. Nem képzel olyan fináncpollikát, amelyik áldozatul merné vetni a kultúra bármelyik tűzhelyét. A tanárság minden ellene irányuló merénylet ellen tiltakozik és bízik a jobb jövőben. A tanári szolidaritás növekedése, a kultúröntudat elmélyülése el fogja hessegetni a tanárság feje felől a hollókat. Az Orsz. Ág. Evang. Tanáregyesület nevében dr. Szigethy Gyula, az egyesület elnöke, a Katolikus Tanáregyesület képviseletében dr. Rorák Imre reálgimn. igazgató szólalt fel. I)r. Rorák a református iskoláknak a magyar kultúra évszázados harcaiban kiválóan fontos szerepéről elismeréssel emlékezve meg, a különböző tanáregyesületek együttműködését kívánatosnak mondotta. Az együttműködésre vonatkoztak Ormós Lajos elemi iskolai igazgatónak, az Orsz. Ref. Tanítóegyesület elnökének a szavai is. Rár az elemi iskola önmagában is egység, növendékeinek legnagyobb részére nézve befejezett műveltség adója, azért érzi az egész magyar művelődés összefüggését. Területeink elvesztése, a jelen erkölcsi fertője, valamennyi református iskolát egyforma veszedelemmel fenyegetnek : pedig minden egyes iskola feladása 400 éves múltúnk megtagadása. A mai református társadalomnak nagyon meg kell változnia, ha el akarja hárítani magáról azt a vádat, hogy vagy tehetetlen, vagy tétlen. A múlt azonban ad erőt jobb jövőben való bizalomra. Á ceglédi állami Kossuth-reálgimnázium képviseletében Szőnyi
