Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 5. szám - Hazai és külföldi irodalom
164 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE nyelvtani és stílustani szabályok. Hogy azért ezek is szükségesek, természetesen senki sem vonta kétségbe. De fontos a grammofón használata a szövegnek a kiejtés és nyelvi sajátságok szempontjából történt feldolgozása után is, mert ilyenkor a szöveg összefoglalása kiváló előadók hangján nagy esztétikai élvezetnek válik forrásává. A szemek ragyognak, az arcok kipirulnak s az egész osztály elmerül a nyelv zeneiségének élvezetében, Debrecen. Hettesheimer Ernő. HAZAI ÉS KÜLFÖLDI IRODALOM. Dr. Barankay Lajos c. felső kereskedelmi iskolai igazgató: A szaknevelés elméletének alakulása (Az általános és a hivatásszerű nevelés gondolatának küzdelme.) Szent István-Társulat, 1932. A neveléstudománynak oly tárgyáról ír Barankay dr. e könyvében, mely ma minden ország nevesebb pedagógusait foglalkoztatja. Két esztendővel azelőtt Amsterdamban résztvettem a kereskedelmi szakoktatás nemzetközi kongresszusán (Internationaler Kongress für das kaufmännische Bildungswesen), s ott azok az előadások kötötték le leginkább a világ minden részéből össze- sereglett tanárok és gyakorlati kereskedők figyelmét, amelyek az általános és a hivatásszerű nevelés kérdésével foglalkoztak. A legkiválóbb előadások egyikét dr. Wilhelm Kalveram (Frankfurt m. M.) kereskedelmi főiskolai tanár tartotta „Die internationalen Verflechtungen der Wirtschaft und ihre Auswirkungen auf das kaufmännische Bildungswesen“ címen. Ebben az előadásában Kalveram többek között azt mondta : „Arra a kérdésre, hogy a közgazdasági képzésnek általános és szak- műveltséget nyújtó hatása vetekedhetik-e másirányú képzés művelő hatásával, vagyis, hogy a kereskedelmi iskolai tanuló, vagy a közgazdasági egyetem hallgatója erős közgazdasági irányú tanulmányok mellett fejlődhetik-e oly egyéniséggé, aki a mai bonyodalmas világgazdasági problémák megoldására alkalmas, határozott igennel felelhetünk. Ha a kereskedelmi iskola munkáját tüzetesen megvizsgáljuk, a művelődést nyújtó kincsek meglepő nagy számával találkozunk. A közgazdasági tanulmányok a logikus, a bíráló, a gyakorlati és a kalkulatorikus gondolkodást, az indukciót és a dedukciót hatalmasan előmozdítják. Éppen a közgazdasági tanulmányok terén találjuk az okfejtő vonatkozások egész tömegét. Mindenütt gyakorolhatjuk a synthezist és az ánalyzist. Az akaraterő fejlesztésére is súlyt helyezünk. Szorgalmasan gyakoroljuk az aktív, a céltudatos, az okos és mértékletes akarást, acélozzuk a munkakedvet, ápoljuk a takarékossági hajlamot és az összetartozandóság érzetét. Tanítjuk a mások véleményét és más népek sajátos tulajdonságait tisztelni. Az ember egész belső világát átható képzés ez, amely megérdemli, hogy ideál legyen azon egyének nevelésében, akik nagy tudásukkal, alapos szakképzettségükkel felelősségük teljes tudatában irányítják a világgazdaság szerencsés kialakulását és előmozdítják a népek világgazdasági egyesülését. Ilyen körülmények között valóban könnyelműség volna, ha a tanításban a hagyományos kerülő, tehát hosszabb úton haladnánk.“
