Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 5. szám - Hettesheimer Ernő: Az élőnyelvek tanárainak párizsi kongresszusáról
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 163 sajátítását a fonetikai jelek használata jelentékenyen megkönnyíti; a fonetikai jelek használata nincs káros hatással a helyesírásra ; a tanító is állandóan ellenőrizheti ezek használata esetén a maga kiejtését, de kívánatos, hogy mindenki az Association Phonétique Internationale jeleit használja s ha országonként kisebb módosítások szükségesnek mutatkoznak, ezek egy ország területén belül egységesen legyenek végrehajtva ; kívánatos oly mondattípusok összeállítása, melyek magukban foglalják a tanítandó élőnyelv összes hangjait s ezeket a típus-mondatokat egész tanulmányidejük alatt a tanulóknak emlékezetben kell tartani. A fonetikai tanulmányok nesztora, Pernot, követendő például állította a kongresszus elé a holland iskolákat, melyekben mindenütt fonetikus jelek segítségével tanítják az élőnyelveket és olyan eredménnyel, hogy ebben a tekintetben minden más iskolát messze felülmúlnak. Az élőnyelvek tanulásánál elkerülhetetlenül szükséges a helyes kiejtés. Egy nyelvet ismerni nemcsak annyit jelent, hogy jól tudjuk olvasni, de azt is jelenti, hogy megtudjuk értetni magunkat és hogy megértsük a nyelvet akkor is, ha azt más beszéli. Szükséges a jó kiejtéshez a száj és az arc mozgásának a megfigyelése. Igen jól lehetne felhasználni erre a célra a középiskolában a fonetikai intézet filmfelvételeit az arc és a száj mozgásairól. A grammofón használatáról. E problémát francia, holland, német és magyar tanárok hozzászólásával három szempontból világította meg a kongresszus. Fontos a grammofón használata a helyes kiejtés és a helyes intonatió elsajátítása végett. A helytelen kiejtés nem annyira a beszélőszervek gyakorlatlansága miatt áll elő, hanem amiatt, mert az új szót nem hallotta elég ideig a gyermek. Grammofón használata esetén annyi ideig ismételhető az új szó, amíg az teljesen be nem vésődött a gyermek emlékezetébe. De a grammofónt ne szórványosan és esetenként használjuk, hanem állandóan, tervszerűen és a tanmenetnek megfelelően. Vannak holland iskolák, ahol heti négy órai tanítás mellett minden órában 15 percet fordítanak a grammofón használatára. Minden növendék maga előtt tartja a grammofón által játszott szövegnek fonetikus jelekkel átírt mondatait s a növendékek félhangon olvasva követik a grammofónt, mely ötször, tízszer ismétli a szövegnek egy-egy órára kitűzött részét. A hangsúly és hanglejtés tökéletesebb visszaadása végett a fonetikus jeleket ötsoros hangjegypapírra írják le. Az ilyen fonetikus jelek igen eredményesen elevenítik fel később is a hallási emlékképeket. De a nyelv igazi ritmusát csak a lemez taníthatja meg. A grammofón használata elősegíti a nyelvtani és stílusra vonatkozó ismeretek megrögzítését is. A többszörösen hallott szavak hallási emlékképekként maradnak vissza és egyidejűleg történt bevésésük szerint mint összetartozó szócsoportok maradnak meg az emlékezetben. így egész mondatok megrögzíttetnek s ezek beszéd közben jobban segítik a tanulót, mint a látási emlékezettel szerzett
