Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 4. szám - N. N.: Az eperjesi ev. Kollégium sorsa a világháború után
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 107 <107. 1.) tett nyilatkozata, hol Tolnait is azok közé sorolja, akikre a panszofia tervének kidolgozását örökségül hagyja. íme Comenius még ekkor nem tarthatta Tolnait ellenségének, mert nehezen tehető föl, hogy leikéhez forrott panszofiai eszméjének kidolgozását egy ellenségére bízza. E nyilatkozat, kapcsolatban a Búcsúbeszéd idézett nyilatkozatával, a Tolnai iránt való teljes bizalmat és nagyrabecsülést fejezi ki — s így a késő aggkorában, gyöngülő emlékezettel írt ellentétes színezetű nyilatkozatnak nem lehet kellő súlyt tulajdonítanunk. Tolnai, akit úgyis, mint tudóst, úgyis, mint tanárt, hazai kortársai is nagy dicséretekkel halmoztak el,1 mint számos adat, nem utolsó sorban Comeniusnak többrendbeli nyilatkozata mutatja : méltó partnere, főmunkatársa volt Comeniusnak Sárospatakon. Sárospatak. Rácz Lajos. Az eperjesi ev. Kollégium sorsa a világháború után. Az eperjesi Kollégium közvetlenül a világháború előtt állott virágzásának tetőpontján. A világháború után azonban, lehet mondani máról holnapra valósággal tönkrement. Stefanek Antal, a csehszlovák kormánynak teljhatalmú tanügyi referense, 1919-ben az eperjesi Kollégium összes tanintézeteit is állami kezelésbe akarta átvenni. Eperjesen való megjelenése nagy izgalmat váltott ki ez ősi iskola pártfogói között. Miként másutt, úgy itt is az erőszak fegyvereivel akarta tervét végrehajtani. Miután ez nem sikerült s belátta, hogy oly könnyen célját el nem érheti, mint Rozsnyón és másutt, a Kollégium felügyelőjétől az iskola kormányzó- tanácsának egybehívását kérte, amelyet aztán Bánó Árpád, kollégiumi felügyelő 1919 március hó 4-ére, d. u. 3 órára egybe is hívott. Ezen a gyűlésen Stefanek kijelentette, hogy ebből az alkalomból csak tájékozódni óhajt a Kollégiumnak az államhoz való jogi viszonya felől. Csodálkozásának adott azonban kifejezést afelett, hogy e nagy iskola hogyan maradhatott fenn idáig evangélikus iskolának, amikor a tanulók nagy száma nem evangélikus. A theológiáról úgy nyilatkozóit, hogy erre nincsen szükség, mert a csehszlovák kormány már is megtette a szükséges lépéseket oly irányban, hogy a szlovenszkói 1 így például Köleséri Sámuel debreceni lelkész a Czeglédi-féle Sión Vara Előszavában „halhatatlan emlékezetű tudósnak nevezi, ki sok jó Prédikátorokat szüle és az PracticaTheológiát virágzóvá tette vala a Magyar Hazában“; Szikszai Geleji Sámuel fáradhatatlan szorgalmú tanárnak mondja (Sárospataki Füzetek, 1865. évf. 638., 642. 1.) ; még ádáz ellenfele, Váczi András is azt írja róla : „Eleitőlfogva. . . azt mondottam, hogy Ékes szavú ember vagy és jó Theológus s jó Prédikátor“ (Replica. Kassa, 1654. p. 179.).
